Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1894

A cziszterczi rend pécsi főgimnáziumának története. Összeállította Nemes Tivadar.

— 11 — A gimnáziumi oktatás a szabadságharcz alatt sem szünetelt, de 1849-ben a czisztercziták lakásukat, a tanulók tantermeiket katonai erőszaknak engedve elhagyni kényszerültek. Az elhagyott, épület kórházzá, majd laktanyává változott. A tanárok magánházakban vonták meg magukat, az ifjúság számára pedig a püspöki palotában, a liceúm és a püspöki könyvtár épületeiben rendeztek be tantermeket az 1849—50. iskolai évben. Ily állapotok azonban a tanitás sikerét nagyon is kétségessé tették, a miért a Szepesy-alap igazgatósága 1850-ben a liceum épületét engedte át a fi osztályú gimnázium részére és. a cziszterczita tanároknak ugyanott lakást is adott. Az akadémiák és gimnáziumok életében nagy változásokat, okozott a • Thun-féle tanrendszer behozatala hazánkba 1850-ben. Az uj tanügyi szervezet eltörli a vidéki jogakadémiákat, a bölcsészeti tanfolyamot pedig a gimnáziumhoz kapcsolja, mely igy 8 osztályúvá fejlődik. Elrendeltetett továbbá, hogy minden magyarországi gimnázium, mely államérvényü bizonyítványt kiván kiadni, azaz nyilvánosságát meg akarja tartani, magát az 1850—51. tanévben az »Organisations-Entwurf« értelmében átalakítsa. Pécs városának az volt forró óhajtása, hogy keblében az eddig létezett tanintézeteket ezen átalakulási igényekhez alkalmazva, jövőre is megtarthassa, a miért még ezen évben azon kérelemmel járult, Ő Felségéhez, hogy a fennálló tanintézetek megmaradjanak az ujabb tanrendszer felvétele mellett. A kérelemnek annyi eredménye volt, hogy a gimnázium 4 alsó osztálya teljesen az uj rendszer szerint szerveztetett, ezenfelül a zirczi rend még két osztályt tartott fenn saját erejéből, mely V. és Vf. osztály, mivel némileg az uj rendszerhez alkalmazkodott, 1850. decz. 31-én 29fi2. sz. alatt, a cs. k. tankerületi iskolai főhatóságtól ez iskolai évre nyilvánossági jogot nyert oly feltétellel, hogy az algimnázium igazgatósága alatt legyenek. Scitovszky János primás pedig, mint egyúttal pécsi püspök és a püspöki liceum pártfogója, a bölcsészet előadását folytatni rendelte ; mi együttvéve egy nagy tanoda helyét pótolta. Főgimnáziuma mindezen áldozatok mellett sem volt a városnak és az 1850—51. tanév is elmúlt anélkül, hogy a főgimnázium megalakítása iránt az oly igen óhajtott megállapodás létrejött volna: a jövő tanévet megelőzőleg pedig megjelent egy körrendelet, mely azon intézetektől, melyek az uj tanévig az uj tanrendszer szerint át nem alakulnak, a nyilvánossági jogot visszavonja; igy Pécs városát azon veszély érte, hogy minden szép alapítvány és azok kezelőinek nagylelkűsége daczára, 4 osztályú algimnáziuma nyilt meg 1851-ben. Mélyen érezvén azonban Pécs közönsége, hogy mind magának, mind vidékének, mely 20934 Km.

2-nél nagyobb területben, iskoláztatás tekintetében Pécsre van szorulva, sokkal nagyobbak szellemi szükségletei, mintsem egy 4 osztályú gimnázium kielégíthetné, még ez évben kérvénynyel fordult a közoktatási miniszterhez, hogy főgimnáziumot kapjon és a jogi előadások folytatását visszanyerje. A kérvény átadásával 4 tagú küldöttség bizatik mog a várostól, mely szopt. 10-én azt Bécsben be is nyújtotta azon megjegyzéssel, hogy ha netalán az alapítványi pénz elégtelensége oka annak, hogy Pécs város nemcsak jogi tanfolyamot, de főgimnáziumot sem nyert, úgy Pécs város