Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1894

A cziszterczi rend pécsi főgimnáziumának története. Összeállította Nemes Tivadar.

nagy veszteséget, mely ekként érte, sérelemként terjesztette az országgyűlés elé, a többek közt azt állítván, hogy Pécs évenkint legalább is 60,000 frt pénzforgalomtól fosztatott meg; de hiába, akadémiáját többé nem nyerhette vissza. Akadémiával a főigazgatóság is Győrre tétetik ; a gimnázium ugyan megmarad, de elveszti főgimnázium czimét. Majd a franc/ía háborúkban a gimnázium is kénytelen elhagyni otthonát. A harczférlől távol fekvő Pécsre annyi sebesült és beteg katonát hoztak 1809ben, hogy nemsokára az egész város nagy kórházzá lett; a gimnázium épülete is a beteg katonáknak adott szállást. Az osztályok magánházakba szorultak a következő év tavaszáig, midőn máj. 5-ről keltezett levelével a városi tanács arról értesiti az igazgatóságot, hogy a beteg katonák az épületet elhagyták és igy a gimnázium otthonát elfoglalhatja. A megrongált állapotban levő épületet azonban az igazgatóság nem vette át, a miért hadi élelemszerek raktárának használják. A tanuló ifjúság pedig a paulinusok épületében nyor helyet, hol világi tanárok vezetése alatt maradnak 1818-ig, midőn az ifjúság oktatása királyi kegy folytán a cziszterczi rend kezébe megy át. Ferencz király ugyanis visszaállítja a József által eltörölt szerzetesrendeket és a középiskolák vezetésével bízza meg őket. Kz okból Pécs városa és liaranvamegye kérésére, a magyar helytartó tanács 1812. ápr. 14-én 7849. sz. a., majd 1812. szept. 9-én 22178. sz. a. hivatalos iratában, kérdést intéz Dréla Antal zirczi kormányzó perjelhez, nem volna-e a rend hajlandó Pécsett a jog- és bölcsészeti akadémiát is elvállalni. Dréta 1812. máj. 12-én kelt és a nádorhoz intézett lelterjesztésében rendje nevében arra készségét kijelenti, de egyszersmind előterjeszti a feltételeket, melyekhez az elfogadást köti. Ugy látszik a kormány lemondott tervéről, mert a későbbi magas leiratokban csak a gimnázium említtetik, melyet Ferencz király ő felsége 1818. febr. 9-én 2830. sz. alatt kelt legmagasabb rendeletével át is ad a rendnek. A király adománylevelében szabad választást ad a paulinusok, dömések és jezsuiták házai között ; a rend az utóbbit választotta. Mivel az épület teljesen el volt hanyagolva, s helyreállítása múlhatatlanul szükségesnek mutatkozott, a zirczi apát Horváth Dániel és Pákozdi Komán rendtagokat Pécsre küldi, hogy az alapítványok pécsváradi kormányzójának közreműködésével az építésre felügyeljenek. A zirczi levéltár okmányai szerint a kijavítás költségeinek tödözése, lioszszas alkudozásra adott alkalmat a kormány és rend között. A helytartótanács t. i. 1818. jun. 1-én 12719. sz. a. leiratában megtiltja, hogy az átadás előtt változtatás történjék az épületen. 1814. ápr. 5-én 8475. sz. a. pedig a rendet felszólítja, hogy saját költségén javíttassa ki a gimnáziumot. Bekéri 1814. aug. 2. 19672. sz. a. leiratában a pécsi ház javítási költségeinek tervezetét is. A király Ő Felsége azonban 1815-ben jan. 17-én 1574. sz. a. a pécsváradi kormányzót bízta meg, hogy a gimnázium javítását fejezze be. 1815. okt. 17-én 29254. sz. alatt kelt okiratban a cziszterczi rendnek átadatik a pécsi ház és gimnázium. A rekonstruált épület déli oldalán földszint és az első emeleten voltak elhelyezve az osztálytermek (fi); a földszint északi oldalán a lépcsö-feljárat és