Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1892

XIII. Gyikos Péter: Leo élete és működése

— 13 —• ha lehel — megsemmisítsék, ellenben az ó-katholikusokat pártíogolták, minden­ben segítették. — Később némi közeledés mutatkozott, — de még most is azt kívánták, hogy az egyház kegyelemre adja meg magát. — Ezt XIII. Leo nem fogadta el. Hosszas tárgyalások után a pápai követ és Bismark semleges területen jöttek össze; — ezen értekezésnek nem lett eredménye, mert a pápa nem íegy­vernyugvást akart, mely ujabb összeül közésre nyitva hagyja az utat, hanem az akadályok elhárításával valódi, szilárd és állandó békét. 1879-ben Falk a cultúr-harcz föeszköze kilépett a minisztériumból; utóda azon utasítást kapta, hogy az egyházellenes törvényeket enyhén alkal­mazza; a tárgyalások újból megkezdettek (iasteinban, majd Bécsben, de a kor­mánytól mereven követelt >bejelentés< miatt eredmény nélkül. — Végre a cen­trum-párt kitűnő magatartása s főleg vezérének Windhorstnak lángoló buzgalma által sikerült a pápának a viszonyokhoz mérten a katholikusoknak kellő szabad­ságukat visszaállítani. 1887-iki allocutiójában a Sz. Atya kiemelte, hogy Isten segítségével a hosz­szas és fáradságos harcznak, mely az egyházat károsította s az államnak sem volt hasznára, vége vettetett és a diplomatiai összeköttetést helyreállította. Győzött tehát az erkölcsi erő a dicsőség és szerencse mámorától itasult physikai erő felett. A miért is nem szabad azt gondolnunk, hogy a pápaság szava és szereplése az állami és társadalmi éleiben a középkorból (elmaradt, tűrt intézvény; — nem szabad azt gondolnunk, hogy a pápai nuntius csak azért szerepel a diplomatiai kar élén, mert ez forma, — nem, ez a legnagyobb érde­keknek feltűntetése, ez a jog, szabadság és hatalom erkölcsi voltának kifejezése. Spanyolországban politikai szenvedélyek által elragadtatva egymást tá­madó táborokra oszoltak a katholikusok. Ennek hallatára XIII. Leo felemelte szavát és igv szólt: Némelyek azt kívánják, hogy a politika és vallás egymásra éppen semmi befolyást ne gyakoroljanak; — de tévednek ezek, mert az állam­tól a boldogság leggazdagabb forrását távol tartják, — de kerülni kell azok téves véleményét is, kik a vallást valamely politikai párttal azonosítják annyira, hogy politikai ellenfeleiket egyszersmind a kath. vallástól elszakadtak­nak tekintik. — A katholikusok közt az egyetértés fentartására csak egy alap van ; engedelmesség a törvényes elöljáróság iránt, mely parancs, tilalom, vezér­let által a különböző gondolkozásuakat egyesíti és összeköti. — Inti papjait, hogy ne engedjék át magúkat teljesen a párt-törekvéseknek s papi méltóságuk határain túl soha se lépjenek. Mária Krisztina regens királyné kormánya békében igyekszik élni az egyházzal; megszüntette az iskolai állammonopoliumot; a vallás- és erkölcsre való felügyelet minden iskolában az egyházra van ruházva. — A királyné kifejezte tiszteletét a sz. Atya iránt az által is, hogy 188G-ban fia születvén, a kereszt­atyai tiszt elvállalására őt kérte föl, a pápa pedig a regens királynét a katholi­cismus iránti hűsége és búzgóságáért az arany rózsával tüntette ki. Nem mellőzhetem el itt az ujabbkor történetében ritkábban előforduló azon jelenséget, hogy Német- és Spanyolország között a Károly-szigetek miatt támadt s majdnem háborúvá fajult viszályt XIII. Leo egyenlítette ki. A pápa javaslata biztosította Spanyolország souverainifását a Károly-szigetek fölött s megvédte Németország érdekeit, s igy e két állam közölt a békét í'entartotta.

Next

/
Thumbnails
Contents