Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1892

XIII. Gyikos Péter: Leo élete és működése

— 11 —• adó hit és az e szerint való élés. Fegyveres erővel czélt nem érhetnek a kormányok ; az erő lekötheti a kart egy ideig, de a lelket nem fogja megtéríteni. Majd tárgyalja XIII. Leo a szabadkőművességet. — Hasztalan igyekeznek ezt jótékonysági intézetnek feltűntetni: alapjában ez a vallás és trónok ellen irányul. — Arra törekszenek, hogy az egyháznak az államra ne legyen befolyása ; némelyek ugyan hisznek Istent, de nem hisz a secta minden tagja, — az istentagadókat ép úgy felveszik soraikba, mint a pantheistákat; erkölcseikhez nincs semmi köze a vallásnak; a házasságot egyszerű szerződésnek tartják: igyekeznek az ifjúság oktatását magukhoz ragadni, hogy a vallásos érzelmeket megmételyezzék, gúnytárgyává tegyék, hogy az állam atheus legyen, mert szerintük egyik vallás olyan, mint a másik. E kevésből is kitűnik, hogy a szabadkőművesség gyűlöli az igaz vallást, egyházat, szét akarja tépni az egyház megérdemlett dics-koszorúját, szivébe akarja verni a gyilkot; — majd segédkezet nyújt azoknak, kik állatok módjára akarnak élni, s igy a polgári társadalomra is a legnagyobb veszélyek háramlanak. Mert, ha az emberek nem félnek többé Istentől és törvényeit megvetik, ha a fejedelmek tekintélyét semmibe se veszik, ha a lázadás szabad : akkor szükségkép elpusztulnak az erkölcsök, felforgattatik a társadalmi rend. Valóban azok, kik a sz. vallástól akarják megfosztani az emberiséget, a mythosi sárkányfogakat szórják, melyekből boszúlók erednek. — S csakugyan ezeket czélozzák a szabadkőművesek ! hízelegnek ugyan egyideig a fejedelmeknek, hogy segedelmükkel elnyomják az egyházat, de ha egyszer hatalomra jutottak — a fejedelmeket űzik el; a jólét hervatag virágát nyújtják a népnek, melyet állítólag a szolgaságbői akarnak felszabadítani, de ebben is többet Ígérnek, mint adhatnak, elrejtik a tüskét a zöld levelek alatt. A józan ész tehát azt kívánná, — mondja XIII. Leo — hogy a fejedelmek és népek az egyházzal szövetkezzenek a szabadkőművesség ellen és nem megfordítva. A katholikus ember, mint polgár, szoros viszonyban áll az államhoz. A pápának e tekintetben is nyilatkozni, tanácsokat adni és intézkedni kell, mivel az úgynevezett »uj-jog« ellentétben áll az egyház tanaival és az ész követelményeivel. Tanítja a pápa : A hatalom, mert Istentől van, fölötte áll az ingatag sokaság változó szeszélyein ; a nép engedelmességgel tartozik a hatalom iránt; másrészről a hatalomnak kötelességei vannak alattvalóik iránt; mindkettőnek, jogai és kötelességei együtt képezik azon erők egyensúlyát,, melyet tekintélynek s szabadságnak nevezünk. Tanítja továbbá: hogy a társadalomnak szüksége van az egyházra; az egyház emberekből áll, de czéljánál fogva természetfeletti jellegű ; — valamint a czél, mely után az egyház törekszik, a legfőbb: úgy az ő hatalma a legnemesebb és nem állhat a világi hatalom alatt; az egyháznak ép oly souverainnak kell lenni a lelkiekben, mint az államnak a világiakban ; — mindkettőnek kiszabott határai vannak : az egyház- és államnak békés egyetértésben kell az emberiség javát eszközölni. — a viszony köztük olyan, mint a test és lélek közt. Elvetendő azon tan, hogy a hatalmak a néptől nyerik küldetésüket; kijelöli a világi hatalmak iránt az engedelmesség körét s tanítja, hogy a ker. lelkiismeret azon joga, miszerint inkább Istennek kell engedelmeskedni, mint az