Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1890

Dr. Ágh Timót: A pécsi artézi kút.

egyes pontjain nem ritkák az aggregatszerü összenövések, melyeket kettős Nikolok alatt igen szépen láthatni. A Csillámok közül mint felismerhetőt a Hiotitot emiithetem, mely daczára. hogy f'oszlányos darabkákban van jelen, mégis élénk l'leochroismust mutat és egy közös kioltásával jelenlétéről igen könnyen meggyőződhetünk. Poláros szine a barna szin — nem élénk — különböző árnyalata, mely a széleken, a hol chloritosodásnak indult, zöldes szinbe megy át. A kitűnő hasadási irányok igen jól láthatók (melyek a Hiotit szövetére nézve igen jellemzők), a melyek után itt a liiotit-ot hajlékony rostos szerkezetűnek ismertem fel. — A musJcovit jelenlétéről nem sikerült meggyőződést szereznem. — Az elegyrészek közül felemiithetem még a nagyon elváltozott Amphibolt zöldes élénktelen színben, mely a Biotittal van összenőve. — A felsoroltak alapján ezen gránitot a Biotit-yránit féleségnek állítom, kevés Amphibollal. I'écs városa délnyugati felének 149-72 méter vastag rétegei, melyeket a fúró feltárt, az előző sorokban közölt földtani szelvény tanúsága szerint túlnyomólag a harmadkorból származtak. (A 17. ábra az átfúrt rétegek képzeleti szelvényét mutatja.) A település az eruptiv granitra történt, a mely homogén a pécsi sziget-hegység granitjával. Ezen sziget-hegység granitja, mint alapkőzet csak kevés helyen látható, a többi részekre, mint alacsonyabbakra; mediterrán, szarmata és pontusi rétegek rakódtak le. A mely lerakódások, a kréta után bekövetkezett, tektonikai erő által előidézett, tömeg mozgások után — a melyek alatt mai alakját vette fel — történtek. A feltárt területen pedig ezen medencze lerakódások nagyjában zavartalanul a megfelelő mediterrán, szarmata