Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1890

Dr. Ágh Timót: A pécsi artézi kút.

Történeti adatok:. Az 1890. évi forró száraz nyár általános viz szükséget okozott városunkban. A Pécs városa délnyugati részében levő sertés hizlaló telep ezen vízhiányt szintén érezte. Különben is a telepnek fokozatos nagyobbitása, valamint egy uj condensatiós géppel dolgozó malomnak tervbe vett felállítása, s az eddigi kevés mennyiségű rossz víz, a vizkérdés mielőbbi megoldását sürgették. Nem méltányolhatjuk eléggé a társulatnak a modern tudományokban való bizalmát, mikor elhatározta szükségletén artézi kut fúrása által segíteni. Az eszme megpenditoje Tekintetes Götz Gyula ur, ezen társulat igazgatója volt. ki majdnem 2 évvel ezelőtt már indítványozta egy artézi kútnak túrását, de a melybe a társulat akkor beleegyezni nem akart, okul adván az artézi kútnak költséges voltát. Az 1890. évi junius hó 15-én tartott közgyűlésen a fennt emiitett igazgató ur indítványát ismételte, melyet most a tagok a fokozódó szárazság, s az ezzel növekvő vizszükség által befolyásolva egyhangúlag elfogadtak, annál is inkább, mert a bemutatott költségvetés elég alacsony, a siker pedig szakértők által biztosítva volt. A kut fúrását elhatározták és ugyan azon évi junius hó 29-én a mű keresztülvitelével Zsigmondy Béla fővárosi mérnököt bizták meg, meterenkint fizetendő 40 frtért. A Zsigmondy névnek hazánkban, az artézi kutak történetében a vezér szerep jutott. A városligeti ártézi kut nagy nevü megalkotójának Zsigmondy Vilmosnak a szakképzettségben méltó örököse Zsigmondy Béla az ország különböző helyein eddig vagy 61 ártézi kutat adott át áldásos czéljainak. Az ártézi kut a mellékelt térképen megjelelve*) a város délnyugati alján fekvő sertéshizlaló telepen épült a város tulajdonát képező telken (112*5 méternyire a Fekete tenger niveauja felett) melyet a város a fennt jelzett társaságnak előre meg nem határozott időkig bérbeadott. A fúrást 1890. évi szeptember hó 10-én kezdték meg s jelentékenyebb megszakitás nélkül éj-nappali (a munkásoknak 12 óránkint való felváltásával) munkával folytatták 1891. évi január 2-ikáig, mikor 149-72 méter mélység mellett feltárt gránitban abba hagyták. A kezdetben használt 220 átmérőjű csöveket mindvégig használták. Ezen csövek 4 méter hosszú darabokban kettős vaslemezekből készültek s szegekkel egyesíttettek össze. *) Lásd a térképet.