Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1890

Dr. Ágh Timót: A pécsi artézi kút.

— 18 — Irodalmilag 1770-ben Delias müvében említetik először röviden. Nagv jelentőségük mellett szól nagy elterjedésük. Sajnos, hogy mi ebben is mint mindenben lassú lépésben követjük a külföldet. Németországban igen sok artézi kut van, úgyszintén angol és francziaországban s nem mondunk sokat ha ezen államok fejlődési faktorai közölt az artézi kutat is felemlítjük. Németországban külön állami felügyelősége van az artézi kutaknak. Az ide vágó szakmunkák száma több százra rug. Egy ide vágó szakmunkában*) »Literatur« czimen 1858—1870-ig: 4-3 1871—1880-ig: 91 1881—1885-ig: 50 szakmunka van megnevezve. Míg nálunk a Zsigmondyak és Halaváts kivételével irodalmilag alig foglalkozott valaki az artézi kutakkal. A legmélyebb artézi kutat Kőbrich fúrta Schladebach mellett Braunschweig közelében Poroszországban. **) Ezen kut 1748-40 méter mély. Ennek a fürt lyuknak 171G méter mélységében érték el a legnagyobb hő fokot, (76-6°C) a melyet eddig a föld belsejében észleltek. A Berlin mellett levő sperenbergi artézi kut mélysége 1273-01 méter, vizének hőmértéklete 48°C. A budapesti városligeti artézi kut 924-8 méter mély, vizének hőfoka 73"8°C. A szentesi artézi kut 311.-81 méter. Vizének hőfoka 18-5°R. Hódmezö vásárhelyen az egyik 252-59 méter, a másik 197 84 méter. A viz hőfoka 19°C. A pécsi artézi kut 149-42 méter, vizének hőmérséke 15°C. *) Tecklenburg: Handbuch der Tiefbohrkunde. 1886. Leibzig. **) Das tiefste Bohrloch der Erde (Schladebach). Berg- u. 11. Ztg. 1885. S 332. Zeitschrift f. d. B. II. u. S. 1881. S. 4-80; 1882. S. 401 u. 1883, S. 468.