Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1889

Dr. Békefy Remig: Erkölcsös nevelés a családban

— 14 — A mint hozzá érkezett a fiú, imigyen szólitá meg: (iyuri! nem tudod, ki vagdalta össze ezt a szép cseresznyefát ? A gyermek, a kérdés hallatára, meghökken, majd meg atyja szeme közé néz, s igy válaszol: Atyám! én nem tudok hazudni, — nagyon jól tudod. Én vagdaltam össze a baltával! Az atya, gyermeke őszinteségének tapasztalatára, mélyen megindult s igy kiáltott föl: (tyermekem ! jer', hadd öleljelek meg! A kárt, melyet okoztál,ezerszeresen helyrehoztad ; hiszen ez a nyíltság becsesebb, mint ezer, gyümölcscsel gazdagon megrakott cseresznyefa ! S hogy az apa nevelés-módja helyes volt, igazolta a jövő: mert a kis Washingtonból idővel éjszak-amerikai szabadsághős, majd meg az önállósult Egyesült-Államoknak első elnöke lett. ti) (iyőzze meg a szülő gyermekét kézzelfogható adatokkal arról, hogy a társadalom igaelelMség nélkül átka volna az emberiségnek. Igy. teszem, megható például szolgálhat a biró helyzete. Tekints be velem, gyermekem! - mondhatja a szülő a törvényszékre. Itt látod a birót, a vádlót és a vádlottat. A biró kezében az igazságszolgáltatás joga. A vádló felsorolja panaszát bizonyítékaival együtt, a vádlott védi magát, a hogy tudja. Ezek összevetése alapján a bírótól függ a vádlott felmentése, vagy elitélése ; más szóval szabadsága, bebörtönzése, megbírságolása, sőt élete is, s ezekkel kapcsolatban övéinek jóléte, boldogsága, szerencsétlensége, jó hirneve és becsülete. Ha a vádlottat igazságtalanul menti föl, — folytassa a szülő — vét az isteni és emberi törvények s a társadalom ellen : ha meg jogi alap nélkül ítéli el, — bünteti az ártatlant, megsérti a természeti, személyi és tulajdonjogot, s igy nem tiszteli az emberben az embert. Ilöviden, ha az igazság-szeretet kihalna az emberek szivéből, az ártatlan bün nélkül bűnhődnék, a gonosz meg nem venné el bűneiért a megérdemlett büntetést. 7. Igen jó hatással lesz a gyermek lelkületére, ha méltatja előtte az igazság-szeretet becsét. Hiszen nem egyszer elhatározó a gyermek lelkületére az a tudat, hogy az igazlelküség az embert felemeli és megnemesiti, mások becsülését s az egykorúak és utódok tiszteletét biztosítja. a) Helyén lesz tehát hangsúlyozni a gyermek előtt, hogy Eparninondas nevét, ki még csak tréfából sem hazudott soha, még ma is tisztelettel ejti ki az utókor; Cato igaz-mondósága meg annyira köztudomású volt, hogy kortársai ajkán ily közmondás élt : »Még akkor sem hiszem, ha Cato mondja.< b) Nagy Sándor szótartása szintén megkapja a gyermek lelkét. Anaximenes bölcselő, Lampsacus város ostroma alkalmával. tisztelgett Nagy Sándornál, mint régi jó ismerősénél. Sándor, midőn észrevette, hogy Anaximenes feléje közeledik, esküvel fogadta bármily kérelemnek megtagadását. Anaximenes azon kérést fejezte ki előtte: rontsa le földig az ostromlott várost. Sándor, hű akarván maradni esküjéhez, elvonult seregével a város alól. c) Kitörölhetetlen nyomot hagy a gyermek szivében Pliiloxenus esete is. Dénes, Syrakusa zsarnoka, verseket faragott. A hízelgők raja nem fogyott ki a dicséretből, jóllehet a költeményeknek semmi becsök sem volt. Philoxe-