Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1888

— 54 ­lás. A kereszténység terjedése s az egyház fejlődése. A nyugati császárság meg­újítása. A keleti birodalom és a mohamedán terjeszkedés. A karolingok bukása s a pápaság emelkedése. A pápaság és császárság küzdelme. A hűbériség. A ke resztes háborúk és következményeik. A nemzeti államok megalakulása és fejlő­dése. A középkori intézmények felbomlása. A vallásügyi és erkölcsi állapotok, társadalmi és műveltségi viszonyok ismertetése, a szükséges földrajziakkal, kor­szakonkint. VI. OSZt. Hetenkint 3 óra. Vaszary „Világtörténelem III." — Az újkor általános jelleme. A tudomány és művészet ujjá-születése. A fölfedezések, refor­máczió és ellen-reformáció kora, Spanyolország hatalmi túlsúlyának méltatásá­val. Franciaország Európa fölötti befolyásának megalapítása. Az angol forrada­lom és a fejedelmi abszolutizmus. A XVIIÍ. század bölcselői ós politikai írói által előkészített francia forradalom és Napoleon kora. Az alkotmányos törekvések Küzdelme. A politikai, állami, társadalmi és műveltségi viszonyok ismertetése az újkor mindegyik szakára kiterjedt. VII. oszt. Hetenkint 2 óra. Scholtz Albert „Politikai földrajz." — Eu­rópa nagyságát szülő földrajzi tényezők. A müveit népek jelen állami és társa­dalmi állapotai. Századunk állam-alakulásait eredményező főbb történeti esemé­nyek. A Balkán , apennini s pyrenaei félsziget, Francziaország, Monaco, Belgium, Hollandia, Luxenburg, Svájcz, Németország, Ausztria-Magyarország, Szerbia, Románia, Nagy-Britannia, Dánia, Svéd-, Norvég-, Finn- és Oroszország, Amerika önálló és Ázsia független államainak ieirása. VIII. OSZt. Hetenkint 3 óra. Horváth Mihály „Magyarok története rövid előadásban." Mai hazánknak történelem előtti korszakai és őseink betelepedése előtti lakói. Őseink őshazája, származása és letelepedése hazánkban. Bevándorló őseink vallása, foglalkozása, hadügyi szervezete s műveltségi foka. A külföldi kalando/.ás. A kereszténység fölvétele, a királyság megteremtése és szilárdítása, s e kettő nyomán kellő intézmények ós viszonyok kifejlődése s fölbomlása. A hű­béri eszmék alapján épült politikai ós állami, kormányzati és társadalmi viszonyok megszilárdítása. Hunyadi Mátyás és kora. A pénz- ós hadügy bomlása, a fő- és köznemesség küzdelme s az ennek eredményét képező alkotmány-fejlődés. Az ország pártokra szakadása s ennek jogosultsága, sőt előnye. A török hódoltság kora. Vallásügyi, nemzeti és alkotmányos küzdelmek. A nemzet és a dinásztia kibékülóse. Az ország szervezkedése újkori intézmények alapján. II. József csá­szár. Az alkotmányos visszahatás. Az alkotmányos átalakulás küzdelmei. Az 1848/49-iki szabadságharc, az alkotmány szünetelése. Hazánknak a kiegyezés által megteremtett helyzete. A nevezetesebb kútfők és történeti müvek ismerte­tése az egyes korszakok tárgyalásához fűződött. Földrajz. I. oszt. Hetenkint 4 óra. Visontay-Borbás „A magyar állam s Európa többi részének földirata." Cherven „Iskolai atlasz". Pécs és környéke. Magyar­ország földrajzi és természetrajzi viszonyainak ismertetése vidékek szerint; né­pességi viszonyainak Ieirása nemzetiség-, vallás- ós foglalkozásaik szerint. Európa

Next

/
Thumbnails
Contents