Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1887
— 6 — Amerikában Newyorktól San Franciskóig 100,000 nél többen tanulják e nyelvet. Portorikóban volapük-ujság is jelenik meg. Belgiumban, Dänemarkban, Török- és G ö r ö g o r s z á g b a n, Szir iában, Kai fában, Sumatrában és Rumeniában, szóval mindenütt, hol csak mivelt emberek találhatók, tanítják és tanulják e nyelvet. Elterjedése gyorsabban már nem haladhat. Aránylag lassan halad Németország, talán azért, mert e nyelv föltalálója is német. — Münchenben, hol ez évben tartatott a kongressus, élclap is jelenik meg e nyelven. Würtembergben 9 fiókegylet alakult; ezek közt van a stuttgarti, heilbroni, ulmi, kornthali és ravensburgi. Konstanz-ban jelenik meg a „Volapükabled," azaz világnyelvlap, mely folytonos figyelemmel kiséri a legújabb mozzanatokat e nyelv terjedése körül és útbaigazításokat ad kezdőknek és haladóknak. Itt nyerhetők a tanárrá képesítő oklevelek is volapiiknyelven irt valamely tudományos értekezés beküldése mellett. Hogy fogalmunk legyen azon munkásságról, melyet ezen nyelv terjesztése körül maga e nyelv szerzője kifejt, elég lesz idejegyezni, hogy évenként 40,000 küldeményt kiild szét a nagy világba és 400 volapük-tanárral folyó levelezéseinek száma meghaladja évenkint a 3000-et. Leghőbb vágya egy volapükakadémiának alapítása. Adja Isten, hogy kívánsága teljesüljön! Nem volna-e jobb valamely holt vagy élő nyelvet kiválasztani közös, azaz általános közlekedési nyelvnek? Nem. Ez lehetetlen. Eltekintve attól, hogy bármely élő vagy holt nyelv sokkal nehezebben sajátítható el, mint a volapük, — gondoljunk csak azon túlsúlyra, melyet egy élő nyelvnek elfogadása kölcsönözne azon nemzetnek, mely szerencsés volna ily főnyereményt nyerni. Mily előnyben volt Franciaország a 17—19 ik század közepéig! pedig nyelve csak a diplomáciának voit nyelve. Bármely nemzet — ha a leghatalmasabb is — fölajánlaná nyelvét, a többi nemzetek sértve éreznék magokat, és visszautasítanák az ily ajánlatot. A holt nyelvek közül a latin vagy görög temérdek szabályai és megszámlálhatatlan sok kivételei miatt sem volna alkalmas ; de különben is annyi változtatást kellene rajtok tenni, annyi uj szót csinálni, hogy vajmi kevés előnyt nyújtanának. Eltekintve a nemzetek méltánylandó féltékenységétől, a német, olasz, francia vagy orosznyelv is csupa szabály és kivétel. A könnyebb szerkezetű angolnyelvnek hajmeresztő, sületlen ortográfiája iszonynyal tölti el a józan gondolkozású embert. A chinai nagyon is egytagú, nem európai embernek való. A magyar, habár nekünk a legszebb és legokosabb a világ minden nyelvei közt, tudom hogy szerénységből ajánlatba sem hozatnék, büszkeségből el sem fogadtatnék, mert nem tartozik az indogermán nyelvtörzshöz. Nem volt tehát s nincs is más mód, mint kigondolni, készíteni egy műnyelvet. Minden nyelv a nyelvérzékből, a volapük a nyelvtudásból keletkezett; minden más nyelv nemzeti nyelv, az egyetemesség bélyegét csak a volapük viseli magán. Alapanyagául az angol népnyelvet bírja, melyen 100 millió ember beszél e föld kerekségén. Szükséges-e általában a világnyelv és mi a célja? Ha valaki csak birodalmunk különböző helyein megfordult, bizonyosan tapasztalta, hogy hány nyelvre lett volna szüksége, hacsak egy garasára almát