Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1887

— 79 — g-yiilet, keverék; a kén és foszfor s mindegyiknek égésterméke; szén, szénsav, erjedés; fehérjenemüek, szénhydrátok. Clór. A fontosai) b szervetlen és szerves savak. Könnyű és nehéz fémek; aljak, sók; salétrom-, szén- és kénsavas sók ; borax. Szappan, üveg és porcellán. Az elemek chémiai értéke ; a vegyületek elemeinek százalékos kiszámítása. Ásványtan: az ásványok tulajdonságai és alakja; kristályok, kristálytani rendszerek; lángkisérletek. Az ásványok rendszeres leirása: termés elemek, sulfidok, oxydok, haloidsók, oxysók, hydrocarbon vegyületek. Kőzettan: a kőzetek felosztása; gránitos-, porfyros-, bazaltos-, palás- és törmelék kőzetek ; a kőzetek szerkezete (Gleotectonika). Földtan: jelenkor; a viz és hő hatása; amorf kőzetek képződése; földrengések; emelkedések, sülyedések; a történelem előtti ember a jelenkorban ; negyedkor, harmadkor, másod és első kor, őslény nélküli képlet. V. oszt. Iíetenkint 2 óra. Dr. Roth Samu „A növénytan alapvonalai." — Tizenhat növény részletes leirása, u. m.: a vadrepce vagy mezei mustár; az ördög cérna, vagy sem fii, sem fa; a szagos rezeda; a vadrózsa; a vadgesztenyefa; a fecskefü, vagy gödire; a földi eper, szamóca; a fehér holt csalán; a bab, vagy paszulj ; a pettyes, vagy büdös bürök; a nagy utilapu, vagy útifű; a tök; a gyermekláncfű vagy pitypáng; a tüskés bogács; az őszi kikerics és a napraforgó. A növénytan története Linnéig; Linné rendszere. A nagyitóval való vizsgálat. A virágtalan növények : moszatok, gombák (zuzmók), mohok és edényes virágtalanok megismertetése. A virágos növények: nyitvatermők, egy- és kétszikűek ismertetése. Szövettan: a sejt, a szövetek, edények és edény-nyalábok. Alaktan: gyökér-, szár-, levélképletek: virágzat, termés, vagy gyümölcs s a mag; hajszálképletek. Élettan: a növény testének chémiai összetétele, a táplálékok felvétele s feldolgozása; a nedvek áramlása; a növények lélekzése, növekedése és szaporodása. Rendszertan: a növényország felosztása. A növények geographiai elterjedése, növényövök s régiók. VI. oszt. Hetenkint 3 óra. Dr. Roth Samu „Az álattan alapvonalai." Előismeretek: az állat életműködései általában; az állatok és növények közti különbség ; a szervek; a fő állattypusok; az állatok szervei és szervrendszerei: a kültakaró; a mozgás és szervei, az izom- és csontvázrendszer; az érzés és szervei, az idegrendszer, a tapintás, izlés, szaglás, látás és hallás; az anyagcsere, táplálkozás, vérkeringés, lélekzés, kiválasztás és szerveik; a szaporodás és annak nemei ; az állatok kifejlődése, átalakulás, ivadékcsere. Rendszertan: a gerincesek köre, emlősök, madarak, hüllők, kétéltűek és halak; az izelt-lábuak köre, rovarok, soklábunk, pókok és rákok ; a férgek köre, gyűrűs férgek, sodró- vagy kerekes férgek, fonalférgek és lapos férgek; a puhatestűek köre : fejlábuak, csigák, kagylók, karlábuak, zsákállatok és mohállatok; a tüskebőrüek köre, holothuriák, echinidák és csillagalakuak ; a tömlősállatok köre: medúzák, polipok és szivacsok; a véglények köre: infuzoriumok és gyüklábuak. Az állatok földrajzi elterjedése, állatregiok és övek, állatgeographiai országok, a tenger faunája. Természettan. VII. oszt. Hetenkint 4 óra. Fehér Ipoly „Kísérleti Természettan, V-ik kiad. 1886." — Bevezető fogalmak Áltnlános erőműtan: Kinematika, Dinamika.