Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1886

— 34 — II. oszt. Hetenkint 4 óra. Visontay-Borbás „Egyetemes földirat." Cherven „Földabrosz." A földközi tengert környező földrészek kivételével egész Európa, Ázsia, Afrika, Araerika, Ausztrália és az ezekhez tartozó szigeteknek természeti viszonyai. Domborzati és vizrajzi viszonyok, állat-, növény- és ásványvilág, a lakosok nemzetisége, vallása, faji tulajdonságaik, foglalkozásaik, főbb helyek. III oszt. Hetenkint 2 óra. Dr. Schmidt „Fizikai földrajz." Előismeretek, anyag, eső, mozgás; a nehézségerő hatása a szilárd-, csepfolyós- és légnemű testekre ; a hő és hatásai; a fény és tüneményei; delejesség és villamosság. Tájékozási elemek a földön és égen; a föld alakja, nagysága és ábrázolása; a föld mozgásai és az ebből folyó tünemények; a hold mozgása és tüneményei, időszámítás. A föld szárazulata, vizei és légköre ; légköri tünemények ; a föld belseje, földrengés, tűzhányók. Természetrajz. IV. oszt. Hetenkint 3 óra. Dr. Roth Samu „Az ásvány-, közét- és földtan alapvonalai." Chémiai előismeretek; a levegő üzikai tulajdonságai, összetétele, mellékes alkotó részei; a viz fizikai tulajdonságai, összetétele, mint oldószer; vegyület és keverék; a kén és égéstermékei; a foszfor és égéstermékei; a szén, a szénsav a természetben; az erjedés más termékei; a feliérjenemüek (proteinanyagok) és szénhydrátok ; ugyanezek mint táplálékok; a chlór; a fontosabb szervtelen és szerves savak ; a könnyű és nehéz fémek ; az aljak ; a salétromsavas- (nitrátok), szénsavas (carbonátok)- és kénsavas (sulfátok) sók, a borax; a szappan; üveg és porcellán. Ásványtan : Az ásványok tulajdonságai: a fény, tömöttség, fajsúly, összetartás, a kristályok, a szabályos-, négyzetes-, liatszöges-, rhombos-, egyhajlásu- és háromhajlásu rendszerek, a lángkisérletek ; az ásványok rendszeres leirása: termés elemek, kénes ásványok, oxydok, haloidsók, oxydsók közül a salétromsav-, szénsav-, kénsav-, foszforsav- és kovasav sói, a hydrocarbon vegyületek. Kőzettan : a kőzettan tárgya; a gránitos-, porfyl'os-, bazaltos-, palás- és törmelék közetek; a közetek szerkezete. Földtan : a jelenkor (alluvium), a víz-, hő-, víz és tűz együtthatása, földrengések, emelkedések és sttlyedések, a történelem előtti ember a jelenkorban ; a negyedkor (diluvium) a negyedkori ember, a jégkorszak; a harmadkor neogén, oligocén és eocén korszakai; a másod- s mesozoos kor kréta, jura, rhaeti és trias korszakai : az első- vagy palaeozoos kor permi v. dyas, kőszén, devon és silur korszakai; az őslénynélküli v. azoos kor. V. oszt. Hetenkint 2 óra. Dr. Roth Samu „A növénytan alapvonalai." Tizenhárom növény — vadrepce v. mezei mustár, fecskefű, földi eper v. szamóca, mocsári nefelejts, fehér holt csalán, bolondító csalmatok, bab, büdös bürök, erdei mályva, kereklevelü harangvirág, nagy csalán, tök, és őszi kikerics — rész1 etes leirásá. A növénytan története Linné-ig, Linné rendszere; a nagyítóval (mikroskop) való vizsgálat, a napmikroskop. A virágtalan növények: a moszatok, gombák (zuzmók), mohok és edényes virágtalanok ismertetése. A virágos növények: nyitvatermők, egy- és kétszikűek ismertése. Szövettan: a sejt, szőve-