Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1886

— 11 — hogy nyalják-falják őket. Az örömérzet fogékony a szeretet felismerésére.' -De nem az örömök sokasága, inkább annak minőségé az, mi a gyermek szivet apjá­hoz, anyjához fűzi. Ha minden kívánságát teljesítjük, elkényeztetjük ; lia egyet­mást észszerűen megtagadunk, többre fogja becsülni azt, a mit kiérdemelve nyert. Örömében fölébred hálaérzete, ez pedig ébren tartja eleven szeretetét. Azonban nocsak örömeket szerezzünk gyermekeiknek, hanem velők Örüljünk is; mert a folytonosan hideg komolyság, az előkelő nyugalom nem vezet a gyermeki sziv •szeretetének pitvarába. Ha gyermeked vétket követ el, ha engedetlensége által megszomorít, vond meg rövid időre szeretetedet, hogy elvesztése fölött fájdalmat érezzen és szereteted értékét, becsét oktató szavaiddal értesd meg vele. Töredelme után add vissza neki c legdrágább ajándékot, mely annál bensőbben fogja;szivét a tiedhez fűzni. A szerető sziv, az erkölcsi erő és az okosság jó g'yamtilesöket teremnek. •>'• : m ' r tv.m Minden esetre rosz pedagógiai el járás, ha a szülő vagy nevelő a/gyerme­ket nyugtalan vére, ideges természete okozta tévedéseiért, hibáiért egyszerű intés helyett erkölcsi prédikációkkal halmozza el, és ezáltal a gyermek hibáját»na­gyobbnak tünteti föl, mint az valójában. Unalmas és hatástalan a legszebb Erköl­csi igazság, ha azt folyton ajkainkon hordjuk. Helytelen, J ha a szülő a tanárrál ijesztgeti Hát, mikor ez tapasztalásból tudja, hogy a tanár szüleivel szokta ijeszt­getni. Helytelen ha az apa vagy tanitó nem tudja feledni a csinyt vagy esinta­lanságot, melyet a gyermek elkövetett, és azt alkalmas és alkalmatlan időben sze­mére lobbantja, vele hosszú időig neheztelését boszszuságát' érezteti. Az ily szekánt viselkedés a rokonérzelmek elmélete szerint dacrahajlóvá teszi az ifjút, elöli benne a szeretetet és tiszteletet természetes jóakarója iránt. Azért mindig : svaviter in modo, sed fortiter in re. — A folytonos zaklatás visszaesést idéz elő az erkölcs utján. Ha gyermek hibáját kellően megvilágítottuk és a gyermek netán büntetésben is részesült, vissza kell őt fogadnunk szeretetünkbe, mely csodába ­tást gyakorol a gyermek szivére. Amor omnia vincit. A szeretet azonban eb ne fajuljon majom szeretetté, lágyszívű engedékenységgé, mely a gyermek pajkos­ságait eszességnek, társai vagy a házi cselédek iránt tanúsított gorombaságait fejlődő önérzetnek, vagy pláne jellemnek szereti nevezni. Csalódás. Mindazon jelenségek, melyek vad természetre vallanak kellő szigorral eltávolitandók alap­jokban; mennél élesebb késsel, annál sikeresebben, de mindig szerető óvatosság­gal. Ha a fának tattyuhajtásait meghagyjuk, elnyomják a nemes ágakat; hiába várjuk, mig magoktól leszáradnak; rendesen több életerő van bennök. A karót nem a csemeték ferdeségeinek megtorlása, hanem azok lriigazitása és a viharok ellen való megóvása végett tesszük melléjük. Ha a humanisztikus szellem eltö­rölte is a vesszőt az iskolában, megmaradhat az házi gyakorlatnak a szülői körben. Pferd ohne Zaum, Kind ohne Ruth Thun nimmer gut. Est modus in rebus, sunt certi denique tines. Ha a gyermek az értelmi fejlettség magasabb fokára eljutott, ha már megitélni képes a szülői szeretet értékét, midőn tisztelettel párosul hozzánk való

Next

/
Thumbnails
Contents