Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1885
Igazgatói jelentés - Tanterv, tankönyvek, tananyag
83 Rajzoló mértan. I. oszt. Hetenkint 3 óra. Landau és I)r. Wohlreb „Rajzoló mértan.“ A testek általában és azok határai. A pontok, vonalok és szögek fekvési és mérési viszonyai. A legfontosabb síkidomok tulajdonságai és alakításai, u. in. a három-, négy- és sokszögek és a kör. Az idomok összeillősége, szimmetriája, hasonlósága és területmeghatározása. A kerülők és csigavonal ismertetése. Közben ékítmények rajzolása, a tanár által a táblára rajzolt minta után, rajzeszköz- és szabadkézzel. II. oszt. Hetenkint 3 óra. Landau és Dr. Wohlrab „Rajzoló mértan.“ A sík, az egyenesek és síkok abszolút és relativ fekvése, lapszög és a szögletek. A legfontosabb testek tulajdonságai és hálózata, u. m. a hasáb, gúla, a szabályos testek, henger, kúp és gömb. A testek összeillősége, részarányossága, hasonlósága, felszin-és térfogatának kiszámítása, testminták készítése. Síkidomok, testek távlati rajzolása. Közben ékítmények rajzolása, a tanár által a táblára rajzolt minta után. III. oszt. Hetenkint 2 óra. Landau és Dr. Wohlrab „Rajzoló mértan.“ Az egyes vonalú idomok, az összeillőség, részarányosság, hasonlóság és terület meghatározás kibővítése, ide-vágó fontosabb szerkesztési feladatokkal. A geometria alkalmazása a rajzolásnál és mérésnél, az idomok másolása és térképrajzolás. Közben ékítmények rajzolása, a gyengébb tanulók a tanár által a táblára rajzolt minta, a képesebbek pedig előlapok után rajzolnak. IV. oszt. Hetenkint 2 óra. Landau és Dr. Wohlrab „Rajzoló mértan.“ A görbevonalu idomok. A körtan kibővítése idevágó szerkesztési feladatokkal. A legfontosabb görbevonalak, különösen kúpszeletek. Közben ékítmények rajzolása, nehezebb ékítményéé lapmintákról. Bölcseleti előtan. VIII. oszt. Hetenkint 3 óra. Dr. Klamarik dános „Lélektan“ és Dr. Rauer Imre ,,A logika elemei.“ A bölcselet fogalma és fölosztása. A tapasztalati lélektan mint önálló tudomány, s ennek forrásai. Az ember lelki s testi élete, s a kettő közt levő viszony. Az idegrendszerek, az idegalkat és egyéni természet. Az alvás és álmodás. Az érzet s ennek fajai. A mozgás, észrevevés és szemlélet. A figyelem s a tudat szűke; a képzetek egymásra-hatásának törvényei; közvetlen és közvetett visszaidézés ; az emlékezés ; a képzelődés ; a percepció és appercepció. Az értelem s az öntudat. Az érzelem. A vágy s ennek kielégítése; az ösztön, hajlam, érzéki ragaszkodás, szokás és szenvedély. Az akarat, cselekvés es tett. A megfontolás, önelhatározás és lélektani szabadság. Az ész, jellem és beszámítás. A lelki betegségek. A logika fogalma, föladata, haszna és felosztása. A logikai gondolkodás kifejlődése. Az általános gondolkodás-formák: t. i. a fogalmak, Ítéletek és következtetések. A rendszeres gondolkodás-formák; t. i. a meghatározás, osztályozás és bebizonyítás. Az induktív és deduktív tudományok; az induktiv és deduktiv kutatás módszere. Az exakt és nem exakt tudományok; a mathematikai, másként geometriai, vagy absztrakt deduktiv módszer; a khemiai, vagy kísérleti módszer; a fizikai, vagy direkt konkrét deduktiv módszer; s a megfordított rend szerint haladó, vagy történelmi módszer. C*
