Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1885

Igazgatói jelentés - Tanterv, tankönyvek, tananyag

80

királyság megalakulására, a kér. vallás megszilárdulására, az alkotmány és liadi- szervezet átalakulására, a renaissance műveltség terjedésére, a hűbéri eszmékre, török háborúkra, a nemzeti hanyatlás okaira, Erdély önállására, az alkotmányos és vallási szabadságért vívott harcokra, Pragmatica Sanctiora, telepítésekre és a jelen század r efo r m gy ü 1 é s e i re.

Földrajz.

I. oszt. Hetenkint 4 óra. Visontay-Borbás „A magyar állam és a földközi tenger környékének földirata“. Pécs és környékének részletes leírása után, a dunántúli dombvidék, a nagy magyar Alföld, a kis magyar Alföld, az éjszaknyugati, éjszak-keleti és dél-keleti Felföld, a Dráva és Száva közt levő terület; a magyar tengervidék, a pirenéi, apennini és balkáni félsziget, Előázsia és Éjszak-Afrika föld- és természetrajzi viszonyainak részletes ismertetése leiró alapon.

II. oszt. Hetenként 4 óra. Visontay- Borbás „Egyetemes földirat“ Cherven „Földabrosz“. A földközi tengert környező földrészek kivételével egész Európa-, Ázsia-, Afrika-, Amerika-, Ausztrália-, és az ezekhez tartozó, szigeteknek természeti viszonyai. Domborzati és vízrajzi viszonyok, talaj-, növény-, és állatélet, a lakósok nemzetisége, vallása, faji tulajdonságaik, foglalkozásaik, főbb helyek.

III. oszt. Hetenkint '2 óra. Dr. Schmidt Ágoston „Fizikai földrajz“. Fizikai előismeretek, anyag, erő, mozgás; a nehézségerő és hatása a szilárd-, csep- folyós- és légnemű testekre; a hő és hatásai ; a fény és tüneményei; delejesség és villanyosság. Csillagászati előismeretek, tájékozási elemek az égen és földön; a föld alakja, nagysága és ábrázolása ; az égitestek látszatos és valódi mozgásai; a föld mozgásaiból folyó tünemények ; a hold mozgása és ebből folyó tünemények időszámítás. A föld szárazulata, vizei és légköre; légköri hő-, nedvesség- fény- és villanyos tüneményei; a föld belseje, földrengés, tűzhányók.

T e r m é sz e tra j z.

IV oszt. Hetenkint 3 óra. Dr. Both Samu „Az ásvány-, kőzet- és földtan.“ Chemiai előismertek; a levegő fizikai tulajdonságai, összetétele, mellékes alkotó részei; a viz tizikai tulajdonságai, összetétele, mint oldószer; vegyidet és keverék; a kén- és égés termékei; a foszfor- és égés termékei; a szén. a szénsav a természetben; az erjedés más termékei; a fehérjenemüek és szónhydrátok ; a eldór ; szervtelen és szerves savak ; könnyű és nehéz fémek ; aljak, salétromsavas- (nitrátok), szénsavas- (carbonátok) és kénsavas (sulfátok) sók, borax; szappan, üveg és porcellán. Ásványtan : Az ásványok tulajdonságai; az ásványok rendszeres leírása: termés elemek, kénes ásványok, oxydok, haloidsók, oxydsők közül a salétromsav-, szénsav-, kénsav-, phosphorsav- és kovasav sói ; hydrocarbon vegyületek. Kőzettan: gránitos-, porphyros-, bazaltos-, palás- és törmelék kőzetek, a kőzetek szerkezete. Földtan: a föld történetének korszakai a jelenkor (alluvium), a viz, hó, viz és tűz együtthatása, földrengések, emelkedések és sülye- dések, a történelem előtti ember a jelenkorban, a negyedkor (diluvium), harmadkor, a másod v. mesozoos korszak, az első v. palüozoos korszak, őslény nélküli v. azoos korszak.