Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1885

Értekezés: A darvinizmus

A DARVINIZMUS.

Grube A W. értekezésének ismertetése.

Hogy az iskolának van befolyása az életre, esztelenség volna tagadni; de bogy ezen befolyás sok esetben túlbecsültetik, mindenesetre helyes állítás.

A század uralkodó eszméi, a politikai, egyházi és társadalmi élet árama, a tudományok és művészetek vezérelvei hatalmasan befolyásolják az iskolai és házi nevelést; a természettudományok vívmányai áthatják a nép legalsó rétegeit is. A tanrendszerek folytonos ingadozásai tanúságot tesznek a hit és tudás, az egyház és állam, a vallás és tudománynak egymás közt való küzdelméről. A fölfödö- zések és találmányok egymást követik és egymásnak egyengetik útjokat. A legtávolabbi égi testek sugarai épúgy, mint a vízcsepp és porszem parányi világa tárgyai a tudománynak és eredményeikben befolyásolják az életet, ipart, kereskedelmet, művészetet és mesterségeket. A vallástan és bölcselet a fizika tanai szerint helyesbítik metafizikájokat, hogy rendszerüket reális alapokra fektessék, hogy a hitet a tudománynyal összhangzásba hozzák. A természeti törvényeknek éber és józan megfigyelése ingatta meg — indukció utján nyert igazságai által - Fichte, Hegel, Schölling föllengzetes rendszerét és helyébe állitá a természettörténelmi és természetbölcselmí fejlődéstant, mely az egyesnek, mint különlegesnek megfigyeléséből következtetést von az összesre, a világmindenségre.

Ennek tulajdonítható, hogy Darwin tana is gyorsan és nagy körben elterjedt és még a tanárvilágban is visszhangra talált; és nem a fejlődéstan egyik nemének, hanem általában a természettudományi megfigyelések alapján nyugvó leszármazási exakt elméletnek tekintetett.

Oly időben, melyben a szellemi és anyagi élet hullámai oly magasra emelkednek, melyben az egyik fél csak elvei és eszményeiért küzd; a másik pedig csakis élete szükségleteit tartja szem előtt, tekintet nélkül ellenfelére; oly időben nem csoda, ha oly eszmék, melyek tudományos alapon nyugodni látszanak és az emberek fölfogását mintegy szentesítik, visszhangra találnak. Es ez az oka, hogy Darwin elmélete a tudománynyal foglalkozó körökön kívül is messze elterjedt; nagy részben neki tulajdonítandó a jelen kor materiálisztikus fölfogása és az ebből származó következmények. Gyűrd le embertársadat tekintet nélkül, ha bírod, és győztes lősz a létért való küzdelemben; ez hivatásod. így cselekszenek a ragadozó állatok a gyengébbekkel, igy a ravasz macska a bájoshangu fülűidévé], igy a pók a légygyei; mert ez a természet rendje, mely nem ismer örömet, sem fájdalmat; csak örök törvényt, melyet önmagának szabott, midőn az őserő összetartozásának tudatában (!) megsürüdött anyaggá, mely fölött tovább uralkodik.

Hogy azonban Darwin elmélete inkább a spekuláció, mint az indukció alapján nyugvó elmélet és hogy tételeit csak nagy óvatossággal szabad elfogadnunk

1