Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1884

VI

. A gimnázium ez évi története. 1. Változás a tanúr karban. Főtisztelendő tudós Szalay Alfrod tr. ur a pécsi ciszt. rendű társháznak főnöke és a pécsi r. k. főgimnáziumnak igazgatója a tanügy mellett eltöltött 34 év után, saját kérésére, ezen intézet kegyura: Nagys. és Főtiszt. Supka Jeromos zirci apát ur által a Veszprémmegyében levő polyáni lelkészségre helyeztetvén át, kettős hivatalát 1884-dik évi augusztus l-jén Grebaur Izor (1. 57 lap.) ugyanazon kegyúr által történt kineveztetése folytán foglalta el. A távozót útjában volt társainak szeretete, tanítványainak hálája, a szülék és polgárok nagyrabecsülése kiséri, — ezeket kiérdemelni lesz utódjának nehéz föladata. Az említett áthelyezésen kívül még a következőket vélte célszerüknek ezen intézet kegyura. Biró Mór tanár urat áthelyezte a zirci társházba házgondnoknak ; Kéry Vidor urat a bajai főgimnáziumhoz tanárnak; tanszéküket Sipos Orbán és Lővárdy Alajos tanár urak foglalták el. Schmidt János tanár ur a pécsi polgári leányiskolánál nyervén tanszéket, helyette Bekker Vilmos tanár ur helyeztetett át. 2. A tanév lcezdete. Igy megalakulván a tanári.kar magasztos hivatásának érzetétől áthatva augusztus 28-án tartotta első tanácskozmányát, mely allatt Bekker Vilmos ur tanári esküjét tette le. Ezen alakuló tanácsülésben beiratási időül aug. 29., 30., 31. napjai tűzettek ki, elosztattak a tantárgyak, kineveztettek az osztályfőnökök és megállapittatott a tanéven által követendő órax-end. Szeptember hó l-jén a tanév ünnepélyes „Veni sanc,te"-val nyittatott meg; szeptember 2. és 3-án javitó és pótló vizsgálatok tartattak (33 tanuló vizsgáltatott meg különböző tantárgyakból); szeptember 4-én osztályrendezés után az első módszeres értekezlet és szeptember 5-én a rendes eléadások vették kezdetöket. A javitó és pótló érettségi vizsgálatok — és pedig az Írásbeliek szept- 3., 4., 5., 6., 7., a szóbeli Nagyságos Mészáros Nándor kir. tanácsos és tankerületi főigazgató ur elnöklete alatt szept. 9-én volt. 3. Vallás-, erkölcs- és fegyelmi ügy. Nem itt J,van] helye bizonyítani, miszerint a vallás- erkölcsi nevelés képezi az igazi lelki műveltség legbiztosabb alapját; csak konstatáljuk, hogy a tanári kar szóval és példával odahatott, hogy a vallás-erkölcsi érzet az ifjúságban mennél mélyebb gyökeret verjen; miért is a katholikus vallású tanulók, a téli zord időt kivéve, mindennap l/

2 8 órakor hallgattak szent misét; vasárnapokon pedig mise után szent beszéd d. u. litania tartatott. Az adventi és nagyböjti időszakban vasárnap délután hitelemzéseket tartottak az intézet hitszónokai. Az ifjúság az iskolai év folyamán háromszor végezte szent gyónását, részt vett a szent körmenetekben és nagyheti szent gyakorlatokban. A mise végén hétköznapokon a pápáért, vasárnapokon a királyért mondott imát az ifjúság. — Az iskolai törvényeket minden újonnan beiratkozott tanulónak egy-egy példányban kézbesítettük és azonfelül szeptember 13-án a tanárkar jelenlétében az ifjaknak fölolvastattak és a szükséghez képest megértelmeztettek. A fegyelem a gondjainkra bizott ifjuságunk körében teljesen kielé-