Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1884

— 25 — Kissé nagyobb rovatokat véve föl, a szabályokat nem csak képletileg, de szavakkal is be leliet jegyezni. Készitésökre nézve megjegyzem, liogy a tanulóknak csak általános utasítást adunk, rájuk bizván épen úgy a rovatok beosztását, mint főleg azt, mily mérvben akarják részletezni a dolgokat. A legtöbb fiú inkább szavakkal mint képletileg jegyzi be a szabályokat. Az ilyeneknek ajánljuk, hogy még egyet készitsenek, hol csak is képletesen van minden jelezve. A műveletek összefüggését külön rajzban tüntethetjük föl p.o. faalakban, hol a törzs két részre oszlik t.i. a növesztő és fogyasztó műveletekre, minden ág három mellék ágat hajt, legalúl az összeadás, aztán szorzás, legfelül a hatványozás ágát, illetőleg a kivonás, osztás és gyökvonásét; ezen ágak végeire leveleket rajzolhatni, melyre a jel, coüfíciens, betli és exponens szabályai jegyezhetők be, az egyes műveleteket jelző ágakat is szétoszthatjuk, melyekre a többtaguakkali műveletek szabályai iratnak fel. Ez talán gyermekesnek látszik, de ne feledjük hogy a gyermek eszéhez néha ily gyermekes dolgokkal férkőzhetünk. Táblázatok készíthetők az arányok alkalmazásánál is, különösen a százalék számítási esetek összefoglalására. Ezen esetek 100 :T~ p c : k és 100 : T ~ 100 + p e : s képletek szerint mind feloldhatók. A táblázatban az első rovat adja az illető esetnek nevét és értelmezését, a második lesz a T rovata, hol megemlítjük az illető esetnél mely mennyiség teendő a T betű helyett, a többi rovatok sorban a p, e, k, 5-re vonatkoznak; az utolsó rovatban észrevételek címe alatt a számítás menetére vonatkozó megjegyzéseket visszük be és egy-két példát irunk. A törtekkel való müveleteket sein árt képletes táblázatba foglalni. A haladványoknál használt betűk: a, z, n stb. szintén csoportosítható két oszlopba, az elsőben a kiadott mennyiségek, az utóbbiban a keresettek a megfelelő képletekkel helyeztetnek el, mint az némely tankönyvben található. Ezen esetben, hogy a tanulóra nézve némi haszonnal járjon a leírás, még egy szélesebb rovatot is csatoltassunk hozzá, hová a képletek lehozatala vitetik be. Ilyen táblázatokat természetesen csak az egész szakasz bevégzése után készítessünk, és nagyobb szünetek végével kérjük be áttekintés végett. A kiállítás diszességére ne fektessünk súlyt évközben, de ajánljuk a tanúlóknak, hogy a nagy szünet alatt, midőn jegyzetüket tisztázzák és kibővítik, ezen táblázatokat is egész pontossággal és a szemre nézve is tetszetősen állítsák ki. VI. A magyarázás. Az előző értekezésekben, különösen a figyelem ébrentartásáról, a szorgalom, önmunkásság fokozásáról s a jegyzetek készítéséről szólva, több oly pontot érintettem, melyek a jelen értekezés körébe tartoznak ; ugyanis tagadhatlan, hogy a tanárnak magyarázás közben, habár fő-fő kötelessége magának a tárgynak tisztázása, a megértés megkönnyítése, mégsem szabad soha szem elől tévesztenie a fönt érintett célokat sem, ha fáradozásának gyümölcsét kockáztatni nem akarja. Nem szeretnék azonban sem ismétlésekbe keveredni, sem az elém szabott korlátot túllépni. Ezen okokból nem fogok részletekbe bocsátkozni, ha-