Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1884

— 19 — otthon előzőleg készülnek s igy is ragad rájok valami; vagy ha arra sem gondoltak, hanyagságukat még inkább nyilvánvalóvá teszik. Ezen alkalommal a dolgozatot folyton figyelemmel kisérjük, hogy az a legjobb módon, és teljesen hibátlanul eszközöltessék. A kijavítást tartozik minden tanuló, ki hibásan dolgozott, tisztán leírni és pedig nem külön füzetbe, hanem mindjárt a hibás gyakorlat alá, hogy szeme előtt legyen, és jövő gyakorlat alkalmával hasznát vehesse. Azok is kik betegek voltak, tartoznak a mulasztott gyakorlatot leírni; mert csak igy bírnak egy teljes példatárt. 5. Még egy-két pontot akarok csak itt érinteni. a) Az érdemjegyet épenséggel ráírhatjuk a tanuló dolgozatára, de részemről célszerűbbnek találom, ha csak kálkulus-künyvttnkbe vezetjük be. Azon eljárás mellett, melyet az előző pontban említettem, úgy is tudomást vesz a tanuló dolgozata milyenségéről. A számtani gyakorlat értékét nem a hibák száma, hanem milyensége dönti el, s ezen szempont mellett egyébb tekintetek is határoznak p. o. mely példákat dolgozott ki a tanuló, hol mutat gyöngeséget, a felfogásban-e vagy a gyakorlati kivitelben, nem volt-e a kidolgozásnál legalább részben segítségére jó szeme is stb. Ezen dolgokra a tanuló nem igen gondol s igy ítéletét a tanár ítélete fölött hiányos alapra fekteti; de különben is más mérték alá jő a gyakorlat, más alá a felelés, ezen különbséget csak a tanár képes megítélni és jogosított megállapítani. b) Arra nézve, váljon használhassanak-e a tanulók gyakorlatnál könyvet vagy jegyzetet ? azt gondolom bajos teljesen eltiltani, vagy ha eltiltjuk is a jegyzet használatát, tilalmunknak népes osztályokban érvényt szerezni s így csak a lelkiismeretes tanúló volna sújtva. Különben is aki nincs tisztában a dolog lényegével, az jegyzete, méginkább a könyv után sem fog boldogulni; aki pedig csak ittott liaboz, miért ne szerezzen biztosságot magának, habár az utolsó pillanatban is. A két felső osztályban azonban az érettségi vizsgálatra való tekintetből célszerű, ha minden segédeszközt elvonunk tőlük, kivéve természetesen a logaritmus táblát. Ezen osztályokban, a tanulók kissebb száma miatt, az ellenőrzés is inkább lehetséges. V. Az eléadások alatti jegyeztetés és jegyzetek. Mint a legtöbb dologgal, úgy vagyunk az eléadások alatti jegyeztetéssel is. Hoznak fel okokat mellette és ellene ; elitélik és feldicsérik, eltiltják és parancsolják ; irnak tankönyveket, melyek szerzői azt hiszik, hogy jegyzést, magyarázatot, tanárt, mindent fölöslegessé tettek, és irnak egyszerű példatárakat minden magyarázat nélkül. Ha megvizsgáljuk ezen szemben álló okokat s véleményeket, s ha ítéletünkben a tapasztalat utmutatását is tekintetbe vesszük : arra a következtetésre jutunk, hogy az okok, melyek a jegyeztetés ellen felhozatnak, vagy teljesen alaptalanok, vagy csak egyes hiányaira, vagy hibáira vonatkozólag bírnak nyomatékkal. Meggyőződésem szerint, a mennyiségtan tanításánál a jegyeztetés nem csak hasznos, de szükséges is, azt inkább parancsolni kell, mint eltiltani. Jelen értekezésem folyamában röviden indokolni fogom ezen meggyőződésemet, 2*