Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1884

— 12 — eredménytelen lesz. Ezen okokból részemről ezen eljárást sem helyeselhetem. Igaz, hogy így gyorsabban lehet haladni, de gyorsvonaton való utazás is lesz ez, hol szemünk előtt összefolynak a tárgyak. 2. Ami a felelendő kérdések anyagát illeti, természetesen ezt a múlt órai magyarázat anyaga szabja meg, de azért sok dologra érdemes a tanárnak itt is figyelni. Igy a feladott példák legyenek változatosak, egymástól többé-kevésbé eltérők, hogy a felelők jelét adhassák önálló felfogásuknak és gyakorlottságuknak a szabályok gyakorlati alkalmazásában. Legyenek érdekesek és mindenik tartalmazzon valami újat, hogy azok is érdekelve legyenek, kik nem felelnek. Úgy szerkeszszük a feladványokat, hogy lehetőleg vonatkozás legyen bennök a végzett tananyag főbb részeire, p. o. ha az arányokról vagy egyenletekről felel az illető, azokban legyenek törtek, ne csak egyes betűk, de egész betüszámtani kifejezések ; így a végzett tananyag folyton a látóhatárban marad, de meg igazságosabban is adhat kalkulust a tanár. A mértani kérdéseknél az idomokra, ha nem is mindig, más betűket jegyeztessen föl, mint melyek a magyarázat alkalmával voltak, mert különben azok, kik inkább memorizálnak órákon át, a helyett, hogy egy-két percig komolyan gondolkoznának, el nem hagyják e rosz szokásukat. Különben legyen a feladvány a tanulóhoz alkalmazott. Jó tehetségű és szorgalmas tanúlóknak nyújtsunk alkalmat szorgalmuk bebizonyítására, a gyönge tehetségű de szorgalmasakat ne keserítsük el erejöket túlhaladó feladványok által. Hanyag, figyelmetlen tanúlókat csak megerősítenek hibájokban, ha egyszerű, könnyű példák feladásával könnyen kisiklani hagynék. — Ezen okokból nem tartom helyesnek, ha a tanár a tankönyvből, vagy példatárakból anélkül, hogy otthon kiválogatná, találomra adja fel a példákat. Kezdetben legalább bizony épen úgy készülnie kell a feladványokra, mint magára a magyarázatra, még ha teljesen otthon érzi is magát tantárgyában. Azt is rosz szokásnak tartom, ha a tanár éveken át ugyanazon példákat dolgoztatja ki, mert ezeket aztán a tanúlók egymástól átöröklik, mint az eredendő bűnt. Vannak, kik falitáblákra rajzoltatják a mértani idomokat, arról magyaráznak ők s arról felelnek a fiúk. Ennek rosz oldalát, azt hiszem nem is kell indokolnom. 3. Legyünk tekintettel a felelő egyéniségére, természetére. Vannak lassú gondolkozásúak, kiknek időt kell engednünk; ha sürgetjük teljesen összezavarodnak. Vannak félénk, ideges tanúlók, kiket az, hogy az egész osztály előtt állanak, megzavar; arcuk elhalványulása, a mély lélegzetvétel, az elfogódott hang, nem ritkán kezök remegése elárulják állapotukat. Ezek felelete kezdetben akadozó, zavart, de csakhamar belezökkennek a kerékvágásba. Legyünk irántok barátságosak, ne türelmetlenkedjünk, vagy egyátalán ne szóljunk feleletökbe, vagy ha igen, hangunkon már észrevehető legyen a jóakarat és biztatás. Igaz, hogy ezen jelenségek azoknál is mutatkoznak, kik egyátalán nem idegesek — ha nem készültek és jó kalkulusukra féltékenyek. De hát a tanár ismerje tanítványait, s ha még nem ismerné is, a gyöngéd biztató útbaigazítás nem vesz kárba az ilyeneknél sem, mert e mellett sem tudják a feladványt dűlőre vinni, s igy méginkább elárulják készületlenségöket. — Némelyek és pedig épen a legtörekvőbbek közül — ha felelés közben valamit a nagy buzgóságban elhibáznak, egészen összezavarodnak, azt hivén, hogy most már felelőtök mitsem ér; ezek megérdemlik, hogy egy-