Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1884

— 10 — kolásra, nem árt mindeniket külön-külön indokoltíltni. Tapasztalni fogjuk, hogy azok bár mily világosaknak, szükségszerűeknek látszanak is előttünk, nem mindig azok a tanuló előtt. / Érdekesebb példákat az óra vége felé adhatunk föl, hogy ne lehessen befejezni. Rendesen akad egy-kettő, ki otthon kielégíti kíváncsiságát, vagy tudvágyát. Következő órában alkalmat adhatunk ezeknek, hogy munkájok s érdeklődésük ezen tanújelét nekünk és tanuló társaiknak bemutathassák. Legtöbb mathematikai tankönyvben van példatár és önszorgalomra hagyott tételek és feladványok gyűjteménye. Célunkra ezek igen jó szolgálatot tesznek, csak kellő figyelemben kell részesíteni azokat. Készíttessünk a tanulókkal mindjárt év elején két jegyzőkönyvet; az egyik az iskolai, a másik az otthoni jegyzetek számára lesz. Ez utóbbiakba irjálc bele mindazon példákat és mértani feladványokat, melyeket a könyvből feloldani képesek voltak. Iskolai gyakorlat alkalmával vagy hosszabb szünnapok után szedje be a tanár ós nézegesse át. Minden időszakban egy vagy két előre kitűzött órát arra is szánhat, hogy ott az iskolában véteti elő e jegyzetüket, és egyes tételeket a táblán velők feloldat, ha több féle feloldás van, vagy csak lényegtelen eltérés is mutatkozik egyesek munkája között, összehasonlítást lehet köztük tenni, kiemelvén azt, mely legszabatosabb, vagy amely leginkább a szeg fejére ütött. Ezen órák alatt legjobb a jótehetségü, de hanyag ifjakat sarkalni, nem kell azonban a gyöngébbeket sem elhanyagolni. A szorgalmasakat osztálykönyvilcg is megdicsérhetjük, de a hanyagokat elég csak szóval megróni, mert ha az osztálykönyvben vagy kalkulus könyvünkben is megrójuk, akkor a kényszer jellegét venné föl, pedig épen arra való, hogy önmunkásságuk és privát szorgalmuk tanújelét adják. Ezen és hasonló eljárás által a tanulók lassan-lassan önálló gondolkozásra szoknak, bátorságot kapnak önerejükre támaszkodni, irányt nyernek magoktól is tovahaladni, élesedik ítéletük, s mivel a tanuló maga is hozzájárul a tantárgy kifejtéséhez, félig-meddig sajátjának tekinti azt; végre mint a közmondás tartja, evés közben jön meg az étvágy, nagyobb önmunkásságra és szorgalomra ösztönöztetnek az önmunkásság és szoi'galom által. III. A tanulók feleltetése. Az examinálásnál több szempont ajánlkozik, melyeket, ha a tanár komoly figyelmére méltat, nagyon is lelkiismeretes kötelességének fogja ismerni, tisztába jönni azon utak és módokra nézve, melyeket az examinálásnál követnie kell, ha tekintélyét, tanítványai becsülését kockáztatni, működésének eredményét kérdésessé tenni nem akarja. Jőjünk tisztába először is e szempontokkal. A feleltetés főcélja az, hogy a tanúlóknak érdemjegyet adhassunk. Igaz ugyan, hogy a magyarázatközbeni kérdezgetésből, az önszorgalmi jegyzetekből körülbelől tisztába jöhetünk tanítványaink tehetsége és ismeretkörével, szorgalmával — de az érdem-