Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1883

— 8 — váuítás és eljárás minden körülmény közt érvényesül; de ha a jellem személyválogató, azaz, ha bizonyos személyek, úgymint rokonok, kegyenczek, pártemberek irányában gyönge, nem bir erőt kifejteni, nem következetes, akkor a jellem már nem egész és annyiban nem szép. Vagy, a drámai müdarab egész, ha a végeredmény arányban áll az azt eszközlő tényezőkkel; ha pedig a végeredmény nagyobb vagy kisebb, mint a mit a megelőző cselekvények eszközölhettek, akkor a drámai mű nem egész; mert a kelleténél nagyobb végeredménynél hiányosak az azt megelőző tényezők, a kelleténél kisebb végeredménynél pedig csonka a befejezés, tehát a drámai mü mindkét esetben hiányos, nem egész. Ugyanezt bizonyitja a közönséges szójárás. Azt az embert mondjuk egészségesnek, ki ment minden betegségtől; ezzel ellenkezőleg a beteg emberről azt mondjuk, hogy egészségtelen; azaz, testi épség tekintetéből nem egész. Tér és idő tekintetéből idevágólag a következők még az észrevételek. Térre nézve a Szépet megfelelő nagyság illeti meg. Hogy a Szép kifejezésére a természetes nagyság a legmegfelelőbb, az bizonyos; hol ez nem tartatik meg, vagy nem eszközölhető: a mü azért lehet szép, ha a helyes arány és a kellő határozottság belőle nem hiányzik. A térben való terjedéshez tartozik továbbá, hogy az alak nemes vonásokkal határoltassék, erősen kidomborított legyen ; az időre vonatkozólag, hogy például a zenénél és táncznál az ütemekre kiváló gond fordittassék, a kellő szünet és egymásután még a rohamos mozzanatoknál is megtartassék. Csak is igy lesz a müdarab egész. Ezekkel ellenkezőleg hiányos a müdarab, tehát nem egész, ha például a festői müveknél az alak vázlata határozottan nincs meghúzva; ha az arczkép közép része elmosódik; ha a tájképeknél a hátsó rész az előrész rovására van kidomborítva; ha a csoportban a részek valamelyike vagy hiányzik, vagy, az egészhez és többi részekhez mérve, aránytalanul nagy vagy kicsiny. Mi a mell- vagy arczképet illeti, a mennyiben azok az embert nem egész alakban ábrázolják, tagadhatatlan, hogy marad rajtok valami kívánni való; de mivel az emberi fő, főleg az arcz kiválólag jellemzi az emberi egyéniséget és önálló sajátossággal bir; azért a jó mell- vagy arczkép is lehet szép; de másrészt elvitázhatatlan, hogy az ugyanazon arányban kiállított egész emberi alak a mell- vagy arczképnél szebb ; minthogy a Szépet teljes mértékben csak az fejezheti ki, a mi egész. A Szépnek tartalma. Azon föltett kérdésnél, mi önmagában véve a Szép? fenn azt Ígértem, hogy el fogom számlálni azon kellékeket, melyekkel a tárgynak bírnia kell, hogy szép legyen. Ígéretemet részben beváltottam, midőn példákkal fölvilágosítva, kijelöltem a Szép három alapföltételét és kimutattam, hogy Szép csak az lehet, a mi egységes, önálló és egész. Ezen három alapföltétel képezi, hogy úgy mondjam, a Szépnek keretét.