Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1882

— 22 — kat, melyeket a rakonczátlan gyermek szülői a tanférfiak eljárása ellen emelnek, a tanférfiak ellen hivatalos vizsgálatot indítanak, nevüket meghurczolják, — meg nem gondolván, hogy az alsóbb rendű tekintély csorbítása rendesen a felsőbb tekintély romlását vonja maga után ; továbbá, hogy valahányszor diadalmaskodik a rakonczátlan gyermek szülője az iskolai tekintélyen, mindannyiszor egy-egy kődarab zuzatik össze az oltár és a trón alapjában." Az iskolai rendtartással teljesen megférhetetlen, a tanárt és az iskolatársat folyton nyugtalanító, törvényszegő tanulóval a közép és felső iskolák elbánhatnak, kizárván azt a tanitó-intézetből. Hát az elemi iskolák tanférfiai? Az elemi iskolákban tankötelezettség vau, a kizárás csak mellék föltétektöl függő magántanulásra szorítkozhatik, a fegyelmi büntetésben pedig a tanitó kezei — korunk nagy humanizmusa miatt — megkötvék. így történt meg, — erre vonatkoznak Schwarz szavai, — hogy midőn az elemi tanitó egy teljesen tűrhetetlen tanulót érzékenyen megfenyített, a rakonczátlan gyermek atyja a tanitót testi bántalmazás czime alatt bevádolta; a hivatalos vizsgálat megindittatott és kisült, hogy a rossz gyermeket atyja otthon gyakran úgy összeverte, hogy mozdulatlanul elterülve feküdt lábai előtt, hanem — az atya a tanitót az egyszeri fenyítésért még is bevádolta, a tanitó a rendőrség elé idéztetett, neve meghurczoltatott .... Minket nem így neveltek; mi ha az iskolában megbüntettettünk, és otthon azt megtudták, okos szülőink, nem csak nem állottak a hibás gyermek pártjára, de ők is éreztették velünk haragjokat, néha otthon is kikaptunk ; és? Az iskolák tekintélye sértetlenül fentartatott, a gyermek pedig, kibúvó ajtót nem találván, megjavúlt! Vagy talán más anyagból állanak a gyermekek ma, mint régenten? Vagy megszűntek napjainkban igazak lenni az ó-szövetségi sz. irás eme szavai: A ki kiméli a vesszőt, az gyűlöli fiát; a ki pedig szereti azt, az folyton neveli ? Vagy az orvos kivághatja késsel az ember testéből a rákfenét, csak a rakonczátlan gyermek azon nebántsvirág, kinek lelkéről testi fenyíték által felségsértés volna lepeczegtetni a rákfenét ? Nem emberszerető, hanem kegyetlen az, ki a bajt, a helyett, hogy módja szerint annak idejében orvosolná, gyógyíthatatlanná hagyja fejlődni; akarom mondani ál-humán az, ki tiltakozik az ellen, hogy a rakonczátlan elemi iskolás gyermek — kinek ragályától kizárás által az iskola nem tisztítható meg — ha egyéb eszköz nem használt, testi büntetés által utasittassék rendre bűnéért és az iskolatársak tekintetéből. Azért nagyon is ideje volna már a rakonczátlan iskolás-gyermek testi fenyítéke ellenében emelt hipokrita jajgatásokkal felhagyni! Dr. Szalay Alfréd.