Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1882

A szülő és a tanférfiú. A. pécsi kath. főgimnázium Értesítőiben 1875-től 1879-ig jelent meg üt értekezés, melyek, habár figyelmet fordítottak az oktatás czélszerüségére — lásd az 1878-ikí programm-értekezést ezen czim alatt: Az iskolák sikere — túlnyomóiig még is a tanuló ifjúság vallás-erkölcsi nevelésével foglalkoztak. Nagy volt akkor ezen programm-czikkek iránt az érdeklődés nem csak a szülőknél, hanem a tanároknál, lelkészeknél, tanítóknál és egyéb Ugybarátoknál, kik majd levélben, majd élő szóval kimondották, hogy az értekezéseket az utolsó szóig aláírják, úgymint melyek a gyermeknevelésnél a fő súlyt a valláserkölcsi irányra fektetik; minthogy csak így remélhető, hogy a gyermekek lélekben megnyugtathatnak és egykor jellemes emberekké fejlődhetnek. Nevezetesen, bevalotta több szülő bizalmasan, hogy az értekezések által meglepettek, midőn azokban a családi életről olyanokat olvastak, mikről előbb tudomásuk sem volt, de miket utángondolkodás folytán valóknak találtak ; továbbá, hogy az értekezések által jutottak tiszta ismeretére annak, mi lakik a gyermekben, hogyan keletkeznek a bajok és miként kell azoknak elejét venni. Más szülők az iskoláról nyilatkoztak, kimondván, hogy egyedül azon tanító-intézet érdemli meg a jó iskola nevét, mely nem csak oktat, de egyszersmind nevel; valamint, hogy azon iskola, mely a vallás-erkölcsi nevelést mellőzi, többet ront, mint épít. Végre, midőn 1879. után a pécsi főgimnázium Értesitőjében változatosság végett oly értekezések jelentek meg, melyek az ifjúság vallás-erkölcsi nevelésével nem foglalkoztak tüzetesen: a szülők és ügybarátok fölkérték az öt értekezés szerzőjét, vegye íöl az elejtett fonálszálat és folytassa az ifjúság vallás-erkölcsi nevelése érdekében értekezéseit, minthogy a közerkölcsiség mindegyre siilyed, és évről évre szomorúabb kórtünetek mutatkoznak mind a családi körökben, mind az iskolázásban. Pedig a vallás-erkölcsi nevelés elhanyagolásából származott szomorú következmények akkor még nem mutatkoztak oly mértékben, mint napjainkban ; a családi fegyelem még nem bomladozott annyira, mint jelenleg. Természetes ; mert miként a szántóföldön, úgy a nevelés terén is előbb történik a vetés, azután az aratás ; 10 — 12 év óta folytonosan hintik ellenséges emberek a nevelés búzaföldjére a konkolyt; inie, ez most kikelt, dudva módra elnyomja a buzavetést és napjainkban kezd már érni javában. A mit akkor vetettünk, azt immár kezdjük aratni. De hát miben áll az a konkolyhintés ? 1*