Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1882

— 20 — riad, akkor a növendék, mint önérzetes hadvezér iránt a hadsereg, bizalomra indíttatik tanára irányában, rá támaszkodik, hagyja magát általa vezettetni. A határozott és erélyes tanférfiú egyszerű megjelenése elegendő, hogy a növendéksereg rendbe és figyelmi állásba tegye magát előtte. IIa a tanférfiú azon feliil erélyében következetes, azaz egyenlően gyakorolja azt minden tanítványa irányában, minden időben, minden körülmény közt: akkor oly csorbíthatatlan tekintélyre tesz szert, hogy a tanítványnak soha eszébe sem jut az engedelmességgel vagy az iskolai renddel játszani. Magától értetik, hogy az eréllyel párosulva kell lennie a szeretetnek, nehogy, az erélyt túlhajtván, zsarnoki alakot öltsön fel a tanférfiú a növendék előtt, és ez által benne a szabad fejlődést megbénítsa. De a szeretetről alább bővebben. 7-ik kelléke a jó tanférfinnak az elegendő képzettség, t. i. mind az általános műveltség, mind a szakképzettség. Hogy szakképzettség tekintetében a a tanféifiúnak terjedelmesebb ismeretekkel kell bírnia, mint a mennyit az iskolában előad; vagy is, hogy a tankönyv nem határolhatja ismeretei körét; valamint, hogy a tovább-müvelődésre nézve a tanári diploma nem absolutorium, nem „non plus ultra", az világos. 8. Jártasnak kell lennie a tanférfiunak a neveléstudományban. Minthogy pedig minden tudományos mű. legyen az bár mennyire kitűnő, magában véve elméleti, az elmélet pedig csak akkor válik javára az életnek, ha sikeresen alkalmazható: ennek eszközölhetése czéljából igyekezzék a tanférfiú lélektanilag tanulmányozni az emberi természetet, önmagában megismerni az embert, főleg a kedély-, a szivvilágot; gondoljon vissza gyermekkorára és iskolatársaira, milyenek voltak akkoron, hogyan gondolkodtak, éreztek és vágyakoztak ; tanulmányozza növendékeit, tekintetbe vévén a. kor kívánalmait; legyen az elmélet alkalmazásában óvatos, kezdetben enyhébb inkább, mint szigorú; bírálja meg eljárását a következményekből és jövőre alkalmazza a tapasztalatokhoz mérve intézkedéseit. Idő kell ehhez és türelem. Az elmélet oly szabály, melyet sok kivétel kísér; helyesen csak akkor oldható meg, ha a kivételek folyton tekintetbe vétetnek. A legjobb csataterv sikere a hely színétől és a kiviteltől függ. Szerencsés azon tanférfiú, ki a hely szinét lélektanilag jól tanulmányozta és a kivételeket pontosan tekintetbe vette ; az fogja a neveléstan nehéz elméletét a legszerencsésebben megoldani ! 9. Végre, legyen a tanférfiú iskola- és gyermekkedvelő. A tanférfiú csatatere az iskola, hol ő óránkint diadalt arathat; a tanszék azon magaslat, honnan ő a világosságot hirdeti és terjeszti,— valódi trón, melyet az igaz, jó és szép eszmék sugarai környeznek. Ott. vannak alantabb helyen sorakozva tanítványai, kiknek ő annál nemesebb érteményben fejedelmük, mennél inkább sikerült neki a sziveket meghódítani, az igaz, jó és nemes ügynek megnyerni. A tanférfiú, midőn iskolába megy és a tanszékre föllép, nem közönséges szakmunkát végez, mely neki életfentartást nyújt, hanem elméket keres az igazság, sziveket a jóság, lelkeket a nemes vonások részére. IIa a tanférfiú ilyenkor fel bir azon szellemi magaslatra emelkedni, hogy ő, mint szíilöhelyettes, a gondjaira bízott