Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1880
19 — elengednék. Jól tudta Virág, hogy akadnak ilyenek. Ezekre vonatkozva mondja a IX. század jellemzésében, hogy „. . . . nem vesztheti kedvét az olvasó, hacsak valami olyast nem találand, a mit eddig nehezen hitt volna, vagy a mi nélkül e könyvet örömestebb látta volna Ez megtörténhetik.“ Sietve teszi aztán utána eljárásának igazolására „. . . de nekem, midőn a közjóért nyúltam toliamhoz, az egészre kellett néznem és a szabadságban született nemzetnek hasonló érzéssel írnom meg az igazat.“ (I. 13 ) E néhány szó kellő világításba helyezi Virág irányát, másrészt menti is az ezen irány merev követésében ejtett túlkapásait, Az egyenesség, a szigorú erkölcsi érzet, igazságszeretet, a kíméletlen nyíltság, melynél fogva az igazat bárkivel szemben is kimondja, teszi őt a római historikusnak, Tacitusnak, rangjára méltóvá, s ha nem osztozhatik is ennek minden kitűnő tulajdonában, de hozzá klasszikái lelkűidénél, fönnebb ismertetett jclcssé- geinél fogva kortársai között mindenesetre legközelebb áll. Virág előadása, mint költeményeiben, úgy a Századokban is klasszikái szépségekkel dicsekszik. Nyugalmas folyékonysága, tisztasága és világossága mellett magyaros, magvas, erővel teljes. A kimagaslóbb események elbeszélésében plasztikailag jellemző. Sok helyütt, hol a gyakran idézett források nem gátolják gondolatainak menetét, rendkívül élénk, szabatos; tömöttsége mellett kellemes. A római formákon kiművelt ízlése csak nagy néha hagyja el, — mikor inkább szenvedéllyel, mintsem észokokkal akarja a nézetével ellenkező forrást el- erőtleníteni. (I, 44.) A nemzetiség ébresztése lévén fő ezélja, ehhez képest kiváló előszeretettel tárgyal oly jeleneteket, melyek a nemzeti jellem fejlődésére a közönségesnél nagyobb hatással voltak. Ilyenkor élénk festésre, egyéni jellemzésre törekszik. Hőse ajkaira, hogy többoldalúvá tegye, s egyszersmind előadásának érdekességét is növelje, költött beszédeket ad. így Álmos alakja az ősökhöz intézett beszéd által jobban kimagaslik s rokonszenvesebbé válik. (I. 16.) Báthory is hadi beszéddel tüzeli föl vitézeit a török ellen II. Ulászló alatt (V. 127.) Több helyütt megszakítja ugyan az előadás könnyed folyását a lapszámra menő forrásidézet, különösen a pápai leveleknek egész terjedelmükben való közlése, s ez által meglehetős egyhangúság áll be; — de ezt csakhamar eloszlatja egy-egy élénk leírás, festés közbeszövésével, vagy valamely jelenet drámai szemléletességével. A szerkezet törvényeit kellő figyelemben részesíti, Müvét az egyes századok által jelölt részekre osztja, minden század elejére s végére illesztvén az illető kor rövid jellemzését. Az arányosság ellen csak ott vét, a hol fölöslegesen kiterjeszkedve foglalkozik a magyar kath. egyház csekélyebb jelentőségű ügyeivel, viszonyaival. A mii egysége is szenved bcllyel-közzel sérelmet különösen a térítések ismertetésénél, a hol figyelmünket mellékes dolgok gyakran elvonják a fő tárgytól. Több helyütt a tömeges idézetek lazítják meg az összefüggést. De mindezt Virág szigorú lelkiismeretességének tudhatjuk be, mely szerint nem akar vakon itélőnek láttatni, hanem az olvasó szeme láttára fejti ki forrásaiból a hitelesség, a történeti valóság bizonyítékait. Saját alanyiságát ritkán őrzi meg a háttérben. De siessünk megjegyezni, 3*
