Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1879

— 1'8 — menetét, a baladást megnehezítik; továbbá, hogy épen azon tanulók, kik hivatá­suk ellenére adattak be a gymnáziumba, a legfigyelmetlenebbek és legfegyelmet­lenebbek: ugyan kérem, czigánymódra magam alatt vágtam-e a fát, midőn, a gym­náziumba nem tartozó elemeket eltávolítandó, mint igazgató azt ajánlom az illető szülőknek, ne erőltessék a gymnáziumra, vagy is a tudományos tanfolyamra azon gyermekeket, kiknek arra sem tehetségök, sem hajlamuk, tehát gondviselésszerüleg hivatásuk nincsen? Ellenkezőleg, tegyék gyermekeiket szerencsésekké az által, hogy, hajlamuk szerint részökre valamely alkalmas iparágat kiszemelvén, szak­képeztetésökre törekedjenek és, őket már a szülői körben munkássághoz és taka­rékossághoz szoktatván, rendes, komoly irányú férfiakká neveljék, olyan férfi­akká, kiknek képzettségöknél fogva a munka után csak kezeiket kell kitérj eszte­niök, hogy egyúttal a jólétet megragadják. Részemről, ha szülő volnék, figyermekemre nézve a következőkhez tar­tanám magamat: a) Óvakodnám attól, nehogy az életpálya megválasztásánál a Gondvise­lés elé vágjak és gyermekemnek előre életpályát válaszszak nem csak, de gondo­san tartózkodnám attól is, nehogy gyermekem lelkét, bár tréfa közt, valamely magasabb életpálya iránt hiú reményekkel eltöltsem. Ellenkezőleg úgy nyilatkoz­nám előtte, hogy minden életpálya szép, hasznos és alkalmas lehet az emberre nézve, ha az ember arra kedvvel bir; ha ki van rá képezve és szorgalmasan, be­csülettel teljesíti az életpálya-szabta kötelmeket. b) Házi nevelés közt, valamint az elemi isk. tanfolyam alatt gyermekem tehetségét és hajlamát kipuhatolván, ha látnám, liogy gyermekem a gymnáz. tan­folyamra alkalmas, beadnám őt a gymnáziumba azon ovástevő nyilatkozattal még is, hogy, ha ott akár magaviselet, akár szorgalom által kellő sikert nem arat, ki­veszem őt onnét és más pályára képeztetem. Mit meg is tennék! Hogy pedig gyer­mekem a gymnáziumi tanfolyam alatt a kellő sikert eszközölje, közreműködném tehetségem szerint az iskolával úgy, mint az a pécsi kath. főgymnázium 187/8-ki értesítvény értekezésében a szülőknek szivére köttetett. c) Ha gyermekem a gymnáz. tanfolyamra nem birna kellő elmebeli tehet­ségekkel, mutatna bár kedvet az említett tanfolyam iránt, még sem adnám öt arra — nem akarván vétkezni a Gondviselés és józan ész ellen, mely a czélra elégtelen eszközt soha sem alkalmaz ; sem a társadalom ellen, melyet pályaté­vesztett és haszontalan taggal terhelnék; sem gyermekem ellen, kit oly pályára erőltetnék, melyen ő, birna bár különben a legjobb akarattal, képtelenségénél fogva becsülettel meg nem állhatna. d) Ha gyermekem valamely iparos vagy üzleti pálya iránt kedvet mu­tatna és arra lépni kivánna, volnék bár vagyonos ember és birna gyermekem a legjobb elmebeli tehetségekkel, minthogy az iparnál és üzletnél is szükséges az ész és pénz : nem csak el nem fordítanám gyermekemet az általa kedvelt iparág­tól, de minden tehetségemet, sőt ékesszólásomat fölhasználnám, hogy általa a kedvelt pályát még inkább megkedveltessem. Mert kérdem, van-e szebb jelenség, mint egy művész vagy valódi szakértő iparos, ki hévvel csüng foglalkozásán és, annak tökéletesítése czéljából mind inkább előre törekedvén, a nyers anyagból

Next

/
Thumbnails
Contents