Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1877

— 18 — vegyenek. Többször megtörtént, hogy az illető szülök az elégtelen tanjegyek miatt hangos panaszokra fakadtak, midőn pedig, mondák, gyermekeik honn mindig tanultak. Volt ezek közt egy anya, ki sirás közt, keservében, igazságtalanságot emlegetett. Minthogy gyermeke tehetséges ifjú volt, fölkértem az anyát, figyelje meg, de észrevétlenül, a tanulás ideje alatt gyermekét, úgy azonban, hogy, bár mit lát, ne lépjen közbe, mig a tanulás ideje el nem mult. Az anya elfogadta a tanácsot és, néhány nap múlva megjelenvén, bocsánatkérés mellett elbeszélte tapasztalatait. „A ravasz kölyök, úgymond, alig hogy magára volt hagyatva, félre tolván a könyveket, elkezdett játszani és majd két óra lefolyása alatt mindigjátszott." íme, a tanuló ifjúra, mint az iskolázás szükséges tényezőjére nézve a negyedik adat! Megtörtént, hogy a szülők a fölött panaszkodtak, miként lehetséges, hogy az Értesítő rossz tanjegyeket tartalmaz, midőn pedig gyermekeik az iskolában jól feleltek és jól viselték magokat. A megtett kérdésre válasz kellett, és én ezt megadtam, elküldvén ugyanazon osztályból két-három legjobb tanulót; kikkel, midőn az illető szülők gyermekeiket szembesítették, meggyőződtek, hogy az Értesítő helyes volt, hanem a gyermekek voltak hazugok. íme, a tanuló ifjúra, mint az iskolázás szükséges tényezőjére az ötödik adat! 1877-ik évi októberhóban egy szegény sorsú vidéki szülő levélben fölszólította III. osztálybeli fiát, irja meg neki, mily előmenetelt tett a tanulmányokban, hogy szükség esetében a körülmények szerint intézkedhessék. A fiú válaszolt és biztosította atyját, hogy szépen előre halad, nincs semmi baj. Ugyanezen szegény atya, miután az Értesítőt megkapta, bejött hozzám, előmutatván hazug fia levelét. A fiú ugyanis az Értesítőben kilencz tantárgyból kapott tanjegyet és, mind a kilenczből megbukván, a tanintézetből eltávolíttatott. — Egy más tanuló ifjú folytonos rimánkodásaival ostromolta szülőit, adnák be őt magán órákba, különben nem fog boldogulhatni. Nem azon szándékból tette ezt a hanyag ifjú, hogy tanuljon; ellenkezőleg, hogy a munkát megkerülje, hogy alóla kibújjék. Midőn a hanyagságáról ismert ifjú a magán órákba föl nem vétetett, és látta, hogy előtte az utolsó kibújó ajtó is elzáratott: elkezdett tanulni. íme a tanuló ifjúra, mint az iskolázás szükséges tényezőjére további adatok ! Számláljak-e el több kibújó ajtót, melyet a dologkerülő ifjú használ, hogy a munka alól magát kivonj a ? Nem; mind úgy sem számlálhatnám el. Sok családban a kötelességfeledő ifjú az atyától az anyához menekül vagy viszont; szülői egyenetlenség esetében a helyzetet kiaknázza és vigan halász a zavarosban; majd ezer mesterfogáshoz nyúl, hogy, bármely résen át, a munka elől meneküljön. Azért igen kérem a t. szülőket, ha látják, hogy gyermekeiknél akár viselet, akár előmenetel tekintetében baj mutatkozik, ne Ingyenek a gyermek szavainak, hanem szerezzenek magoknak tüstént az igazgatónál vagy az osztályfőnöknél