Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1876
7 gig fentartsa és szaporítsa: míg a vézna, gyönge állományú gyermek örülhet, ha sok évi tornázás mellett megerősödik és az életbe beválik. A tornacsarnokot tehát lerontsuk? Távol legyen; emeljünk inkább, a hol nincsen; hanem a mellett igyekezzünk czélszerü ápolás által elegendő alapot adni a gyermeknek arra nézve, hogy a tornacsarnokba beléphessen és ott sikeresen fejlődhessék. Hibás alapon hiányos a tornázás, alap nélkül nincs tornázás; mert a tornacsarnok pótolhat sokat, de ha alap nincs, azt nem teremthet! De ideje már, hogy fölemlítsem azon hibákat, melyek a gyermekápolásnál akár fogyatkozás, akár czélszerüség tekintetében dívnak. A fölfedezett hiba ellen könnyű alkalmazni gyógyszert. Pár példa alkalmazása mellett csak a fő hibákra szorítkozom, hogy értekezésem tüzetes czéljára, a szoros érteményben vett jó házi nevelésre mielőbb áttérhessek. IV. Több szabad levegőt, legegyszerüebb táplálékot, semmi agyonöltöztetést, minél több mozgást, lótás-futást a kis gyermeknek! rr Őseink börtöneiket a föld alá építették, gyakran szellőző lyuk és világosság nélkül; ide zárták foglyaikat. Szemtanúk beszélik, hogy midőn a több évig bezáx-t szerencsétlen fogoly szabadságát visszakapta és a börtönből kibocsájtatott: a nézőket az arcz szokatlan halaványsága lepte meg ijesztőleg azért, mert élő emberi arczon látták ülni a halált. A fogoly sötét, büzhödt helyen élt, nem volt szabad levegője. A testi szervezet ellenállt a halálnak, az arcz nem bírta ezt tenni, arra ráült a halál ; a fogolynak nem volt szabad levegője! A szabad levegőben van bizonyos rész, mely élenynek neveztetik. Eleny nélkül sem tűz nem éghet, sem ember nem élhet. Minél tovább van az ember szabad levegőn, annál több élenyt vesz magába, annál egészségesebb ; ellenkezőleg, minél kevesebb a szabad levegő, az éleny hiánya miatt annál inkább füstölög vagy elhamvad a tűz, annál jobban elgyöngül az ember. Mely szobában sok ember lakik, csakhamar fölemésztik a levegőből az élenyt; a szoba megtelik szénsavas lehelettel, a megromlott szobalevegö émel- gést, a gyönge természetüeknél ájuldozást okoz. A szabad levegő a vért tisztítja, a vérkeringést előmozdítja, az emésztést segíti, a testpárolgást könnyíti, az egész szervezetet élénkíti, az arczott rózsával borítja. Az ekként felviruló testi állapot a kedélyt kedvre deríti, a jó kedv mozgásban nyilatkozik; a mozgás az idegeket feszíti, a testet izmosítja, a tagokat hajlékonyakká teszi, a testnek természetes fejlődést és állást biztosít, szóval elevenít, éltet. íme a szabad levegő áldásos hatása! Megfoghatatlan, mily kevésre becsüli sok szülő gyermeke egészségére nézve a szabad levegőt! Vannak szülök, kiknek gyermekeikre nézve eszökbe sem jut a szabad levegő. Betömve többedmagával zárt, nedves ember- és állatpárolgástól megbüzhödt szobába, teng, nyomorog és satnyúl évről évre jobban a szegény kis gyermek. Csak enni legyen a gyermeknek, mondják az ily szülök, megnő az a pad alatt is. A kifejlett, erős férfiú is elveszti kedvét és étvágyát, ha huzamos ideig nem mehet szabad levegőre, mi történik a kisdeddel, kinek szervei még ki sem fejlődtek, kinek gyomra oly gyönge, életműködései kezdetlegesek, egész élete oly fölötte gyakorlatiatlan ? Midőn azután a gyermek 6-7 éves lesz, felöltöztetik és beadják iskolába, rendesen elsatnyúlt, vézna alakban ; vagy ha étellel folytonosan tömték, duzzadt arczczal, de beteges arczszinnel, vékony kar- és lábszárakkal, pohos alakban, minők szoktak lenni a kiválólag hasból álló idomtalan gyermekek. Ha a szabad levegő használata adó alá esnék, még volna mentség; de midőn Isten szabad levegőjéből szíhat kiki magának annyit, a mennyi tetszik: ily jelenetekkel szemben nem tehetünk egyebet, mint sürgetnünk a népnevelést és abban reménylenünk! — Vannak szülök, kik az első fagytól a tavaszi olvadásig ki nem engedik a szobából vinni a gyermeket vagy legfelebb a folyosóra. Hiszen nyílik az ajtó eleget, szellőzve volt a szoba, mondják az ily szülök; a gyermeket melegen kell tartani és óvni a meghűléstől. Annyira szeretik a gyermeket, hogy féltik még a szabad levegőtől is, nem gondolván meg, hogy midőn folytonos nagy melegben tartják a gyermeket, elkényeztetik testét és fogékony- nyá teszik a meghűlésre. — Más szülök kiviszik ugyan a gyermeket az üde légre, de előbb annyira agyonöltöz- tetik, hogy szinte fuladozik a gyermek a sok ruha alatt. S mert az öltöztetés rendesen sokáig történik, megizzad a gyermek; csoda-e, ha rögtön meghűl a hideg levegőn. A szülők nem tartanak átmenetet! A gyermektest nem kiván túlságos meleget, mely izzadást okoz és könnyen meghűlésre vezet.; ellenkezőleg, könnyed öltözet mellett megszokja az a kül levegőt, még ha hüves vagy hideg is. A falusi asszony fölköti a fára a lepedőt és könnyű öltözetben behelyezi oda kis gyermekét, azután folytatja kerti vagy mezei munkáját. Gyermekét napjában néhányszor megszoptatván, estve haza viszi, rózsás
