Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1876
14 — országgá varázsolhatja át a fogékony gyermekkeblet. A vallástól ihletett kebelre a kék ég is delejes hatással van; az élő hit összeköti a szivet az éggel, az ártatlanság közel hozza, belé helyezi az eget. A hit-erkölcsi érzelmek őrei lesznek a hit-erkölcsi kötelmeknek, melyek, midőn a gyakorlatban nehezeknek tűnnek föl, amaz érzelmek oda fogják emelni a gyermeket, hogy tegye meg kötelességeit, legyenek azok bár nehezek. Többet mondok. Napjainkban gyakoriak kezdenek lenni a gyermek-öngyilkosságok, melyekről atyáink alig hallottak. A szülök nem keltik föl gyermekeik szívében a vallásos érzelmet, mely fékül szolgálhatna az önző és érzékies indulatok és szenvedélyek ellenében; innen a gyászos szerencsétlenségek. A mely gyermek keblében a vallásos érzelem gondos szülői kezek által föl van keltve, ily gyermek, ha később nagyban megfeledkeznék is magáról, véglegesen el nem merül; a vallásos érzelem a válságos pillanatban felújúl, megállítja az örvény szélén tántorgó ifjút és hidúl szolgál neki a visszatérésre ! Ha sikerül a szülőnek gyermeke keblét hit-erkölcsi érzelmekkel betölteni, akkor ezek alapján könnyen fejlesztheti és szábályozhatja a többi érzelmeket. A család- és külélet nyújt elég alkalmat arra, hogy sorba vegye és szabályozza az érzelmeket. Például, a szülő kelt reményt gyermekében, de egyúttal előkészíti öt arra, ha reménye nem teljesülne; ezen érzelemmel kapcsolatban megtaníthatja gyermekét reményleni a Gondviselésben, de nem túlbizakodva, hanem az isteni akarat számbavétele és szemmeltartása mellett; ezen egyszerű mondatka átérzése: A mint Isten akarja, sok embert megóvott már a keserű csalódástól; fejtse ki gyermekében a szeretet érzelmét és tanítsa meg arra, hogy tartson bár a szeretetben észszerű fokozatot, de terjeszsze azt ki minden embertársra, még az ellenségre is ; mi több, szoktassa gyermekét az állatok iránt kíméletre és jó bánásmódra ; a tapasztalás bizonyítja, hogy sok gyermek az állatokon kezdte a kegyetlenséget és embereken végezte; valamint, hogy a ki kegyeletet nem ismer az állatok iránt, az nem tart kegyeletet az embertárs iránt sem. Figyelmeztesse a szülő gyermekét a vetélkedésnél, hogy annak nem szabad irigységgé vagy gyülölséggé fajúlnia; akár győzött, akár legyőze- tett, gondolja mindig, .hogy nemes vetélytárssal volt dolga; mondja el a szülő a gyermeknek, hogy embertársunk szerencséje nem szokott örömöt támasztani bennünk, hanem irigységet; óvja a gyermeket ez ellen előadván, hogy az embertárs szerencséje fölött örülni szép és kötelesség, ellenkezőleg a káröröm nem szép és tilos; tájékozza a szülő a haragra nézve a gyermeket, mint kell azt mérsékelni; írja le neki, mily rút a gyülölség, mily alávaló a boszúállás, fölhozván adandó alkalmakkal élő példákat az indulatos harag vagy szenvedélyes gyülölség megutáltatására. Ekként átmehet a szülő az indulatok és szenvedélyek különböző fajain, kimutatván gyermekének, hogy a legtöbb indulat és szenvedély kezdete jó, példáúl: a fösvénységnél a takarékosság, a falánkságnál a táplálkozás, a nagyravá- gyásnál az előre törekvés sat., de károssá fejlődhetnek a túlzás és mértékletlen vágyok miatt — tanúlságos példákkal inkább, mint elméleti tanítás utján igyekezvén a gyermek szemei elé állítani, mi a helyes és mi nem. Egyet akarok még mondani. A lanton, hárfán, hegedűn különféle hurok vannak, melyek, ha jól vannak hangolva, a legszebb, ha rosszul, a legviszásabb hangokat adják. Ily huros hangszer a gyermek kedélye. Hangolja azt a szülő jól, hiszen ő annak a természetes hangolója. Óvakodjék ellenben a szülő a lélek ezen drága hangszerét gyermekében megzúzni; száraz és kedélytelen emberrel is nehéz együtt élni, hát olyannal, kiben a kedély agyon van zúzva? Ha a gyermek megrovást vagy büntetést érdemel, emberséges módon, szigorúan bár, de kímélettel fenyittessék meg; de kedélyét akár durva szavakkal, akár embertelen bántalmazásokkal nem szabad megzúzni, különben kopárrá sőt keserűvé leszen egész élete. A víg kedély a földi élet legszebb hagszere. A lágyviasz gyermekkeblet könnyű a szőlőnek tetszés szerint hangolni, lehet a gyermeket fejlesztés utján kedélyessé és vidorrá tenni, csak akarjuk. A mely szülőnek sikerült vallásos és erkölcsi érzelmek alapján a gyermek keblét jól hangolni, az a jó házi nevelés épületéhez elkészítette a legszebb előcsarnokot; mert nem csak szivét nyugtatta meg, hanem a vidor kedvben örökzöldet ültetett gyermeke keblébe, az animót, a kedves és soha eléggé nem becsülhető életanimót! X. A gyermekakarat fegyelmezése, azaz, a szoros érteményben vett jó házi nevelés. Midőn az ész gondolkozik, megismer, ez szellemi tevékenység ugyan, de nem akarat; midőn a kedély érzelmeket, vágyókat táplál, ez szintén szellemi tevékenység, de nem akarat; akaratnak azt nevezzük, midőn az ember tetterejét a cselekvésre megindítja. Az akarat szabadnák neveztetik azért, mert hatalmában
