Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1876
13 — mielőbb meginduljon. Bár tenné meg minden szülő azt a keveset, mit az észbeli tehetségek fejlesztésére figyelmeztetésül elmondottam: akkor nem lenne oly sok zárt elméjű, ostoba, ügyetlen gyermek az iskolákban, kik épen azért, mert a szülőktől a házi körben teljesen elhanyagoltattak, habár elvégezték az elemi iskolákat, midőn a középtanodai fölvéti vizsgálatra megérkeznek, a hozzájok intézett legegyszerüebb kérdéseket sem bir- ják fölfogni, mint szomorú tanúja volt ennek sok szülő a pécsi főgymnasiumban legújabban megtartott felvéti vizsgálaton .... IX. A gyermekkedély fejlesztése. Érzelem alatt értjük azt a hangolatot, mely lelkűnkben támad, midőn valamely tárgy fölött gondolkozunk és Ítélünk; példáúl: az atya fiának jutalmúl vadászfegyvert ajándékoz, a fiú örül; vagy, gyászhir jött a családba, a család e miatt szomorkodik. Ha az érzelem oly heves, hogy az embert elragadja, indulatnak neveztetik ; példáúl: ha az ifjú az ajándékozott lőfegyver miatt annyira megindúl, hogy ugrál, szaladgál, nem eszik; vagy ha a gyászhir miatt valamely családtag elájúl. Ha az érzelem uralkodó vágygyá növi ki magát, minek folytán az ember kizárólag annak él, arra törekszik, szenvedélynek neveztetik; példáúl; ha az ifjú, a lőfegyvert megkapván, a vadászat rabjává lesz, vagy ha a gyászhir miatt valamely családtag búskomorrá, vigasztalhatatlanná válik. Az érzelmek, indulatok és szenvedélyek tehetsége a kedély. Mint megvan az eczetnek ágya, a tojásnak széke, az üstökösnek magva: szintúgy megvan a kedélynek központja, és e pont: a szív. A szív mérhetetlen nagy világ, fenék és határ nélkül. Szedj össze minden czimet és méltóságot; halmozz össze minden kincset és birtokot; válogasd ki a földi élet örömeit és vesd be a szív örvényébe : elnyeli mind, de nem telik meg vele; helyezz a szív keretébe országot, birodalmat; helyezd be a földet, napot, holdat és csillagokat; szóval helyezd be a nagy mindenséget: az emberi szív befogadja mind ezt, de azért nem telik be kerete. Ezen csodálatos központnak, a szívnek birtokában van a gyermek ; ezen feneketlen és határtalan űrt kell betölteni a szülőnek, és czélszerü fejlesztés, nevelés által rendeznie, szabályoznia a szivet. Eljutottam tehát értekezésemben valahára a szoros értelemben vett jó házi nevelés — előcsarnokába. Az ember az igaz, jó, szép s némes megismerésére és gyakorlására van teremtve. De mert ez, legalább kezdetben, nehéz, úgy alkotta a Teremtő az embert, hogy ugyanakkor, midőn megismeri az igazat, jót és szépet, lelkében érzelmek támadjanak, melyek ösztönözzék az embex-t az igaz jó és szép gyakorlatára. Példáúl: ínséges embertársunkat segítenünk kötelesség; ámde ez áldozattal jár, tehát nehéz. Midőn tehát elénk áll Ínséges embertársunk és meggondoljuk, hogy nekie a legszükségesebb életeszköz is hiányzik, megszánjuk öt és áldozattal is segítjük. Nem azért segítjük öt, mert megszántuk, hanem, mert kötelesség; a szánalom érze- ménye csak emeltyű volt arra, hogy a nemes tettet végrehajtsuk. Ha a kedély működése csak ebből állana, akkor a szülő könnyen tájékozhatná gyermekét; ámde az emberi szívvel ily könnyen végezni nem lehet! Az érzelmek 1-ör heves indulattá vagy vak szenvedélylyé nöhetik ki magokat és mindkét esetben igen ártalmasok lehetnek ; 2-or Néha a tiszta forrásból is származnak nem helyes érzelmek. A nemes vetélkedés, példáúl, tiszta forrás s még is megszülte már sok emberben az indulatos haragot, vagy az irigységet, gyülölséget; a gazdagság előnyei meggondolása nem tisztátalan forrás s még is hány embert töltött el már a csalás-, lopás- és gyilkolásra vezető indulattal vagy szenvedélylyel; 3-or Az ember, önző és túlnyomólag érzékies természettel bírván, keblében vajmi könnyen uralomra jutnak az önzés és érzékiség alapján keletkezett káros érzelmek, melyek végzetes ballépésekre ragadhatják az embert. Akarja a szülő szívrp nézve nevelni gyermekét, nyugtassa meg előbb keblében a szivet és ha ezt megtette, fogjon a szív rendezéséhez. Mint említettem, az emberi szív végtelen űr fenék és határ nélkül, melyet betölteni nem képes a nagy világ sem. De mert a szív, mig üres, nyugtalan: be kell azt tölteni valamivel, hogy megnyugodjék. Mivel fogja a szülő gyermeke szivét betölteni és megnyugtatni? Nincs a nagy világ keretében tárgy, mely azt véglegesen betölthetné és megnyugtathatná, mert itt véges és korlátolt minden; egyedül a vallásos és erkölcsi érzelem az, mely a szivet teljesen betöltheti és megnyugtathatja , mert a szívüreg mérhetlenségéhez képest ez emelkedhetik és terjeszkedhetik az igényeknek megfe- lelöleg szüntelen! A vallásos és erkölcsi érzelem fölkeltésénél az okos szülő, különösen az anya mindent tehet. Az okos, higgadt anya tanításával, apró tanúlságos történetek elbeszélésével a legszebb virágokkal ékesítheti föl és mennyei balzsammal kenheti föl gyermeke szivét, meny
