Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1875

— 10 deznek, habár a vallás külső gyakorlata, mert szokásossá vált, részben még dívik; a hittel együtt megfogyatkozik az Isten félelme, az erkölcstelen élet mindegyre több gátot dönt le és sürübb homályt vet vissza az elmére; a törvény tisztelete kihal, az önzés eleme elnyeli az embert. Az önzés korlátlanul uralkodik. A hit, remény és szeretet már csak emlékezet tárgyai és gyermekekhez, nökhez, gyenge elméjű emberekhez illő bigottságnak tartatnak; az igazság letiportatásával letiportatnak az elvek, a meggyőződés és pártállás áruba bocsájtatik, a lélekben támadt ür, az elvtelenség, az érdekhajhászat hangzatos szavak: u. mhazafiság, szabadelvüség, haladás által palástoltatik ; az élvek hajhászásában korlát többé nem létezik, bün nincs; az élet és morál hasonló a kátéhoz. Végre, az ember teljesen emancipálódik, és lesz belőle úgynevezett felvilágosult férfiú; szemei kinyiinak és leszen olyan, mint az Isten. Mózes 1, 3, 5. Az ember ugy van alkotva, hogy a látható müvekből felismerheti a láthatatlan teremtöt. Rom. 1, 19; mire nézve, mint Cicero mondja, találhatók népek irás, olvasás, tudomány, városok, falak, tüz használata nélkül, de nem találhatók — Isten ismerete és tisztelete nélkül. Az emancipált ember túl van már mind ezen vénasszonyi scrupuluson, mi neki Isten ? ö felvilágosult férfiú! A teremtő mindenre rányomta a rend jellegét, a mit alkotott. Mert a természetben nincs ész és szabadakarat, azért nyomta arra a gépies rend jellegét, mely physikai törvények szerint érvényesül, s midőn a legpontosabban eszközöltetik, nem szül érdemet, csak hirdeti a teremtő dicsőségét. Másképen van alkotva az ember. Az ember szellemi tehetségénél fogva magasabb rendre képes, azért nyerte az Istentől az erkölcsi rendet és ennek eszközlésére az erkölcsi törvényeket, melyek szabályozzák az egyént, szabályozzák a családot, szabályozzák a társadalmat és benne az államot. Erkölcsi törvény szabályozza a birtokszerzést, a táplálkozást, az öltözetet, a mulatságot, a vágyakat, beszédet és cselekedetet, főleg az oly sok visszaélésre hajlandó nemi ösztönt. — Az emancipált ember a nagy tömegre szükségesnek tartja az erkölcsi rendet, mert az a korlátlan szabadsággal visszaélhetne és mindent felforgatna; a felvilágosult férfiú ezt nem teszi; ő veszély nélkül követheti az önzós tízparancsolatát, hiszen elég nagy tilalom reá nézve a — lehetetlenség! Hanem, midőn már felforgatta az erkölcsi rendet, meg nem állapodik, mig fel nem forgatja az anyagi természet rendjét is, olyanokat müveivén, mikre a természet rendje szerint még az állat sem képes: hja, ö illuminált férfiú! A hazát szolgálni: kötelesség. Az emancipált férfiú, ha csak lehet, ettől nem dispensálja magát, officium non fallit. Mire nézve azon jelszó szerint: A ki mer, nyer; ugy intézkedik, hogy nepotismus, protectio, köpönyegforgatás, szóval a corruptio segédeszközei által hivatalra, rangra, jövedelmező állásra tegyen szert, hogy mint hazafi uralkodva, kényelem közt szolgálja a hazát; ezt ő mind megteheti, mert felvilágosult férfiú! A törvény tisztelete a szabadság legjobb biztosítéka. Az emancipált férfiú nagy tisztelője a törvénynek, mig az saját érdekében érvényesítendő, hanem ő hozzátartozóival együtt kivétel; jobban ért ő törvényszegéshez, mint a kőműves a faltöréshez és mázoláshoz; különben is meg van írva: A törvény a gonoszokra, nem az igazakra nézve adatott, ő pedig felvilágosult férfiú ! De nem folytatom tovább az emancipált élet egyszeregy-ét; hiszen tudja mindenki, hogy ötször öt, az huszonöt; ötször hat, az harmincz; ötször hét, az harminczöt stb. Csak Nagy-Gergely pápa szavait idézem még, kinek bő alkalma volt korának illumináltjait Romában és Konstantinápolyban megismerhetni. Huius rmindi sapientia est, cor machinationibus tegere, sensum verbis velare; quae falsa sunt, vera ostendere; quae vera sunt, falsa demonstrare. Haec nimirum prudentia usu a iuvenibus scitur, haec a pueris praetio discitur; hanc, qui sciunt, caeteros superbiendo despiciunt

; hanc, qui nesciunt, subiecti ac timidi in aliis mirantur, quia ab eis eadem duplicitatis iniquitas, nomine palliata diligitur, dum mentis perversitas urbanitas vocatur. Haec sibi obsequentibus praecipit horura culmina quaerere, adepta gloriae temporalis vanitate gaudere, irrogata ab aliis mala multiplicius reddere

; cum vires suppetunt, nullis resistentibus cedere

; cum virtutis possibilitas deest, quidquid explere per malitiam non valent, hoc in pacifica bonitate simulare ect. íme Nagy-Grergely pápa korának felvilágosultjai! IIa még is, nem minden illuminált férfiú megy ehnyire, annak oka vagy a szerencsés következetlenség; vagy mert az illetők, a további haladástól visszariadván, megállapodnak ; de hogy az igazság megvetése végkimenetelben a fenn leirt teljes emancipatióra vezet, azt a gyakorlati élet szomorú példái eléggé bizonyítják. De mondja talán valaki: Vannak számosan, kik titokban teljesen szakítottak az igazsággal, elnémítják a lelkiismeret szavát, ronda megkivánásaiknak, piszkos terveiknek élnek, csakhogy sikerül nekik ezt a becsű-