Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1874
9 mekeket, kik szülőiktől a köteles tiszteletet és engedelmességet megtagadják; a hittan azon tudomány, mely, a hol az emberekben gyökeret vert, a rabszolgaságot eltörölte, a nőt az áruczikkek sorából kiemelte, a cselédet az emberek sorába helyezte; azon tudomány, mely a nyomasztó szegénységet, a hosszas és kínos betegséget, mellőztetést, elnyomatást, üldöztetést, szóval a legnagyobb földi csapásokat jobb jövő reményében Istenért békével viselni tanítja; ez végre azon tudomány, mely a hányatottaknak menedékhelyet, a már-már kétségbeesetteknek lemondást és megnyugvást ; fejedelemnek, alattvalónak, gazdagnak, szegénynek, urnák, szolgának megadja azon bel békét, melyet a világ nem adhat. Vagy megfordítva: midőn a gyermek, rokon, jó barát csatába avagy messze világrészbe távozik, és a honn maradt szülő, rokon, jó barát a végbucsunál, égre tekintvén, mondja a távozónak: Ha e földön nem, meglátjuk egymást ott fenn: ez a hittan! Vagy midőn a haldokló szülő megválandó szeretett gyermekeitől égre int és mondja: Találkozunk majd ott fenn: ez is a hittan! Vagy midőn nyílt tengeren a hajó meggyulad, avagy szélvész folytán merülő félben van és a hitestárs, hitestársát utoljára magához szoritván, a halállal szemközt nyögve kiáltja: Rövid viszontlátásra amott: ime a hittan! Az emberi ész magára hagyatva nem képes megoldani e kérdéseket: mi az ember eredete, mi czélja, mik kötelmei, mi siron túli sorsa stb., találgatni, hypothesiseket felállítani, lerontani tud, biztosat mondani nem tud. A legnagyobb pogány bölcsek egész életöket a fő kérdések megoldásában töltötték, akkoron ezen szakma bölcsészeinek, bölcsészetkedvelésnek neveztetett. Nem hiúságból vagy kenyérkereset végett, nem ellenmondás- vagy romboló szándékból bölcselkedtek e nagy elmék, hanem mert talány volt előttük az élet; az ész felvetette a kérdéseket, de kielégítő választ nem adhatott, mert hiányzott a biztos fonálszál, nem volt kulcs a megoldáshoz. Manap az egyszerű falusi nép fáradalmas kutatás nélkül kezében tartja a legfőbb kérdések megoldásához a kulcsot: ime ismét a hittan! A természettudományok beható vizsgálat tárgyává tették az ösztermészetet és, annak minden részén át- és áthatolván, eljutottak egész a szellemig, a szellemnél megállapodtak, mert azt sem vegytanilag elemezni, sem nagyító lencse alá helyezni nem lehet. De van tudomány, mely tovább hatol, mint a természettudomány, mely mindent átkarol, mindent megold és akkor is működik, midőn már megállapodni kényszerül minden tudomány; e gyémánttudomány tanítja, hogy az ember szelleme felsőbb eredetű, mely a test feloszlásakor nem hal meg, hanem tovább él, hogy a feltámadás után, a testtel ismét egyesülvén, vele együtt az átváltozott természetet a boldog megdicsőülés részesévé tegye: ime ez a hittan! A ki ily tanulmányról komolyan azt mondja, hogy küszöböltessék ki az iskolából, lelkemre mondom, az csakugyan nem tudja, mi a hittan! IV. / Erzelem-e csupán a hit-erkölcstan vagy tudomány; ha tudomány, mikor csupán tudomány, mikor tudomány és érzelem egyszersmind? Erre tüstént rájövünk, ha tisztázzuk a fogalmakat. Érzelemnek azon lelki állapotot nevezzük, mely bennünk keletkezik, midőn a tárgyak felett gondolkozunk és Ítélünk; például: midőn rátekintünk a csillagos égre és gondolkozunk Isten hatalma és fensége felett, lelki állapot keletkezik bennünk, ez az érzelem, vallásos érzelem; vagy ha sz. István vértanú jut eszünkbe, midőn a halál pillanatában imádkozott kövezőiért, e nemes cselekedet meggondolása szintén érzelmet kelt bennünk, ez erkölcsi érzelem. Tudomány alatt szoros érteményben oly rendszeres ismereteket értünk, melyek tisztán észbeli belátáson nyugszanak, tehát melyeket maga az ész alapit meg. Hogy a kér. hittitkok nem tárgyai a szoros érteményben vett tudománynak, az nyílt igazság; ezeket, a ki keresztény akar lenni vagy maradni, hinnie kell, mert észszel belátni nem lehet. De a kér. hit-erkölcstan egyéb részei, melyeket az ész belát, s melyeket, hogy biztosan higyünk, isteni tekintély szentesített, tárgyai már nem csak a hitnek, hanem a szoros érteményben vett tudománynak, épen azért, mert azokat az ész is belátja és megalapíthatja. — Tágabb érteményben tudomány alatt oly egynemű ismereteket értünk, melyek rendszerbe vannak szedve. Minthogy a hit-erkölcstan oly egynemű ismereteket tartalmaz, melyek rendszerbe vannak szedve, következik, hogy ezen érteményben az egész kér. hit-erkölcstan: tudomány. A ki a hit-erkölcstant alaposan elsajátítja, arra nézve az tudomány; a ki az elsajátított hit-erkölcstant egyszersmind szivére veszi, arra nézve a kér. hit-erkölcstan tudomány és érzelem. Elég-e az élethez a kér. embernek a hit-erkölcsi érzelem; ha általában nem, vájjon azon ifjaknak, kik tudományosan képeztetnek, nem szükséges-e kétszeresen az érzelem mellett a hit-erkölcsi tudomány is ? Igen gyakran fordulnak elő az életben körülmények, midőn a támadások ellen igazolni kell hitét az embernek; de tegyük fel, hogy kiil támadásokkal nem találkozunk, vájjon magában az ember belsejében támadt ellenvetések és kételyek irányában nem kell-e az embernek számba venni hitét és önmaga előtt érvekkel igazolni ? Ervelhet-e valaki érzel2
