Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1874
16 A tanoda állapota az I874|5-ki tanévben. A tanuló ifjúság összeírása, a sz. Lélek Isten segédül hívása, felvéti, javító és pótvizsgálatok a szokott rendes időben megtartatván, az igazgató az ifjúságnak szüret alkalmából októb. 5-én szünidőt adott, 6-án délelőtt rendeztelek az osztályok, délután felolvastattak a törvények, 7-én megkezdettek a rendes előadások. E lefolyt tanév elején ismét jelenkeztek felvételre ifjak, kik oly gymnasiumokból jöttek, melyekben az orsz. tanterv előírása ellenére némely tantárgy egy vagy más osztályban nem taníttatott. Minthogy ezen ifjak egyéb tantárgyakban is gyengéknek találtattak, tanácsülésileg határoztatott, hogy jövőre azon tanulók, kik oly gymnasiumokból jöttek, melyek az orsz. tanterv szerint még nem rendeztettek, minden tantárgyból felvéti vizsgálat alá fognak vettetni és ha az igényeknek meg nem felelnek, nem fognak felvétetni, vagy csak azon osztályba, a melyre képesitvék. Mit az igazgatóság a t. szülőknek és gondnokoknak elöleges tájékozás végett tudomásukra ad. Hit-erkölcsi állapot. A kath. vallásu tanuló ifjúság, a három téli hónap kivételével, melyek alatt a zordon hideg és sötét napok miatt a köznapi isteni tisztelettől felmentetett, az egész tanéven át naponkint fél 8-kor hallgatott sz. misét, ünnep- és vasárnapokon sz. beszédet és délután megjelent a litániákra. A sz. mise alatt a főgymn. dalárda négyes kara énekelte a sz. énekeket Lentényi Mark, főgymn. tanár ur vezetése mellett. A kath. vallásu ifjúság éven át ötször részesült a törödelem és oltári szentségekben, a tanári kar kíséretében részt vett az egyházi —■ husvét után 2. 3. 4. vasárnap a jubileumi — körmenetekben és a tanórák elején, valamint azok végével rövidke imával adta jelét kér. áhítatának. A görög-keleti tanulók vallásügyét nt. Markovics Uros, pécsváradi lelkész, az ágostai és helvét vallásu ifjakét nt. Jeskó Lajos, pécsi ágost. vall. lelkész, az izraelitákét nt. dr. Kölnit Sándor, pécsi főrabbi, kezelte, kiktől mint illető lelkészeiktől nyerték a hittanból tanjegyeiket. Erkölcsi tekintetben a főgymn. tanuló ifjúság viselete e tanévben általában dicséretesnek mondható. Fegyelmi állapot. Az iskolai törvények a tanév elején külön olvastattak fel a VII., VlII-ik, külön az V., Vl-ik, külön a négy alsó osztálybelieknek, hogy a kor és fejlődés szerint külön-külön nyerhessenek az igazgatótól alkalmas értelmezést, a jó rendre és illemre utaló és buzdító szavakat. Fegyelmi tekintetben az ifjúság állapota általában dicséretes volt; makacskodás és nagyobb rendetlenkedés miatt azonban többen idéztettek tanácsülés elé, mások hanyagsággal párosult folytonos nyugtalankodásért kéz alatt eltávolíttattak az intézetből; egy tanuló kizáratott. Rendes tantárgyak. Minthogy a pécsi kath. főgymnasiumban az elöirott országos tanterv osztályonkint minden tantárgyra nézve pontosan és lelkiismeretesen életbe van léptetve, azért a végzett tantárgyak osztályonkint való részletezése, valamint a tantervben kiszabott heti óraszám felemlitése az értesitvényben mellőztetett. Hittan. Tankönyvek: I. osztályban középkáté, II. oszt. Hohenauer-Supka „Egyház szépsége,“ III. IV. oszt. Róder bibliái; a négy felső osztályban Wappler hittana. Magyar nyelv. Tankönyvek: I. o. Ihász magyar nyelvtan, Szvorényi olvasmányok 1.; II. o. Ihász nyelvtan, Szvorényi olv. 2.; III. o. Szvorényi nyelvtan 2. olv. 3., Laky irály tan; IV. o. Laky irály tan, Szvorényi olv. 4.; V. o. Szvorényi ékesszólástan, Torkos olvasókönyv; VI. o. ugyanaz. VII. o. Szvorényi magy. irod. tanulmányok, Verböczy szónoklattan ; VIII. o. Szvorényi magy. irod. tanulmányok. A magyar nyelv- és irodalomból a következő feladványok adattak ki szabad kidolgozásul: V. osztály. A klasszikái és nemzeti verselés különbözősége. Megfejtés a tanultak nyomán. — Kisfaludy S. „Csobánc" cimü regéje szépprózában. — Az ifjú és a virágok. Idyll. — Verseghy „Lilla“ czimü költeményének szép- és mütani taglalata. — Kisfaludy K. „Estveli tájkép“ czimü költeményének utánzása szépprózában. — A szarvas. Mese. — A
