Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1874

13 VII. Lehet-e a hit-erkölcstant egy heti órában érdemlegesen tanítani? Midőn hazánkban néhány év előtt a görög nyelv azon mostoha sorsra jutott, hogy a felső osztályokban két heti óraszámmal taníttatott: ezen kontárkodás egyrészt felületességre, másrészt a görög nyelv meggyülöltetésére vezetett. Belátták ezt a szakférfiak; miért, habár fájdalmasan, de mégis kimondották, hogy a görög nyelv az iskolákban inkább ne tárgyaltassék, mint hogy két heti óra mellett tanittassék. E kontárkodás ugyanis sokkal többet ártott a görög nyelvnek a közvéleményben, mint ha egyenes üldözés tárgyává tétetvén, kimondatott volna, hogy a gymnasiumokból kiküszöböltetik. Ismételve kér­dem: lehet-e a hit-erkölcstant az iskolákban egy heti órával sikeresen tanítani; oda értvén azt is, hogy az év közti ünnepnapok vagy nem várt szünidő folytán azon helyzetbe jöhet a hittanár, hogy növendékeivel két-három hétig sem találkozhatik ? A ki e kérdésre igennel válaszol; a ki állítja, hogy a középkátét és a négy felsőbb osztályban a hittant, egy heti óra mellett sikeresen eltanithatja; az lehet képzett, tudós férfiú, de jó hittanár nem! Már maga a tárgyhalmaz ezen öt osztályban oly terjedelmes, hogy igen gyorsan kell dolgoznia annak, ki azt egy heti óra mellett le akarja kaszálni. Hol marad azután az alkalmazás, a hittani igazságokból az erkölcsi tanulság leszármaztatása és annak szívhez vezetése? Vagy abban álljon a hittanár tiszte, hogy, a tanszékre fellépvén, az ifjúra nézve érthetetlen tömöttségbe vonja össze a hittant és holt vázat mutasson a növendékeknek ? Ha semmiféle tantárgy nem tárgyal­ható hadonázás által, bizonyára legkevesbbé a hittan, hol nem csak meggyőződést kell nyújtani, hanem egyszersmind a keblet megragadni és a megfogamzott gyönge növényt folytonosan öntözgetni. Azért, midőn a közgyűlés tartama alatt Felsmann József igazgató ur a meggyőződés hangján kérdezte: Ugyan t. tagtársak, melyik tanár az, a ki merne becsülettel vállalkozni, hogy tantárgyát egy heti órával sikeresen tanitandja? A felhívásra nem válalkozott a jelen levő számos tanár közöl egy sem, mert félt a — köz derültségtől! A szavazásnál 40 ellenében 44 tag még is azt határozta, hogy a hit-erkölcstan tárgyalására a középta­nodákban ne adassék hetenkint több óra, mint — egy!! Mennyire kár, hogy a haladást kedvelő, derék magyar középt. tanáregylet kebelében az ifjúság hit­erkölcsi neveltetésére nézve efféle fekete pontok mutatkoznak ! A rajz szoros értelemben nem a gymnasiumok, hanem a reáliskolák körébe tartozó rendes tantárgy. De mert jó segédeszkösz a mértanhoz és az Ízlést finomítja, a gymnasiumok czélja szerint két heti óra mellett lehet azt tanitani sikerrel, mint a hogy az a miniszter úrtól bírálatra átadatott tanórarendben ki volt jelölve. A közgyűlés többsége ebben nem nyugodott meg, hanem felemelte a rajz heti óraszámát háromra és leszállította a hittan óraszámát egyre. Nem hiszem, hogy a kormány, mely magas állásánál fogva nagyobb látkörrel bír, ezt helybenhagyja: nem hiszem, hogy a hit-felekezetek természetes jogaiba, t. i. a hit-erkölcstan tanithatásába oly erőszakosan bele nyúljon. Mint fenn kimutattam, a kormány istennélküli nem lehet; a kormánynak kötelessége még az államtano­dákban is oda törekedni, hogy az ifjúság neveltetése hit-erkölcsi alapokon nyugodjék, tehát kötelessége ezt nem csak megengedni és arra alkalmat nyújtani, de egyszersmind szorgalmazni. Ti pedig, t. szülők, ha majd látjátok, hogy kedves gyermekeitek olyanokat rajzolnak életalbumaikba, melyektől fájdalommal fordítjátok el arczaitokat: emlékezzetek vissza, hogy a hit-erkölcstan azért fosztatott meg a kellő heti óraszámtól, hogy gyermekeitek megtanuljanak rajzolni! Minden épületnek kell, hogy legyen alapja. Az épület annyiban biztos, a mennyiben van erős alapja. Minél ingoványosabb a talaj, a melyre az épület állittatik, annál mélyebbre kell menni az alapnak, a melyre az épület támaszkodik. így vagyunk az intézvényekkel is. A társadalom és állam nemünk legnagyobb intézvényei; mindkettő emberekből áll. Hogy a gyarló, ingatag emberi talajon szervezett társadalom és állam fenállásuklioz erős és mély alapot szükségeinek, az bizonyos. Mi az állam alapja, melyen nyugszik; mik azon alaposzlopok, melyekre támasz­kodván, ha megrendül is az állam, de össze nem omlik? A tudomány, magán- és közjogi törvények hatalmas tényezők a társadalomban és államban, de alaposzlopok-e ? A tudomány nem, mert a társadalom és állam már

Next

/
Thumbnails
Contents