Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1873

— 9 — A föszivárvány szélessége és magassága. a) A föszivárvány szélességét, ha a nap csupán egy világító pontból állana, 9 szög (2-ik idom) alatt, vagyis . <p — ß" — a'" szög alatt; vagy, mivel: ß" — 42° 1' 46-8" és a'" 1= 40° 16' 10-4" ? = 42° 1' 46-8" — 40° 16' 10-4" 9 ~ 1° 45' 36-4"-nyi szög alatt látnók, és szineinek tisztasága tökéletes volna. Minthogy azonban a nap nem egyetlenegy világító pont, hanem 30'-nyi tetsz-átmérővel biró korong, melynek minden pontjából esnek sugarak a csöppekre, azért a nap a szinszalag egyes szineit is 30'-nyi szélességgel biró szalagokká terjeszti. Ezen szalagok azonban egymást részben eltakarják, úgy, hogy a föszivárvány egész szélessége csak 30'-el növekedik, tehát: 1° 45' 36-4" -f- 30' — 2° 15' 36'4"-nyi leszen; szinei pedig az emiitett oknál fogva, főleg közepe táján nagyon elegyedettek. b) A főszivárványnak RW láthatár fölött látható része a föszivárvány magasságának mondatik. Ezen magasság PSW (2-ik idom) szög által határoztatik meg. Ámde PSW = ß" --- Y. vagy, mivel ß" = 42° 1' 46"8" és y = Y = *SR, PSW zr 42° 1' 46-8" — cSR mely egyenletben aSR szög a napnak mindannyiszori magasságát, PSW szög pedig a föszivárvány RW láthatár fölötti részét méri. Jelöljük az előbbit m-el, az utóbbit pedig M-el, akkor: M = 42° 1' 46-8" — m XII) A XII) alatti egyenletnek értelme a következő 3 pontba foglalható össze: 1) Föszivárványt csak akkor láthatni, ha a nap m magassága 42° 1' 46'8 "-nél kisebb. 2) A föszivárvány látható része annál nagyobb, minél kisebb a napnak m magassága, tehát legnagyobb, ha a nap magassága — 0°, vagyis: ha a nap a láthatáron van, azaz: midőn felkel vagy lenyugszik. Napkeltekor a föszivárvány nyugaton jelenik meg, ellenben napnyugtakor keleten. Ha a nap a láthatáron van, akkor a láthatári síkon álló észlelő a föszivárványt félkör-alakú szalagnak látja, melynek középpontja épen a láthatárban van; de ennél többet is láthatna, ha ugyanekkor magas begyen, vagy toronyban állana; teljes kört pedig akkor, ha szeme oly helyzetben lehetne, hogy a föszivárvány középpontja alatt 42° 1' 46'8"-nyire még vizcsöppeket láthatna. 3) Minél magasabban áll a nap, annál kisebb a főszivárványnak látható része, és midőn a nap 42° 1' 46'8'-nyi magasságot ért el, akkor a láthatári síkon lévő észlelő föszivárványt nem láthat. B) A mellékszivárvány keletkezése. A mellékszivárványról régente azon hamis nézet uralkodott, hogy az nem más, mint a főszivárványnak tükörképe. Ámde Marcus Antonius de Dominis, Marcus Marci, Cartesius és több mások bebizonyították, hogy a mellékszivárvány származása ugyanazon alapelveken nyugszik, mint a föszivárványé és azon sugaraktól veszi eredetét, melyek az esöcsöppekben kétszeri törést és kétszeri visszaverődést szenvedtek. Legyen a mondottak megértése végett AB egy fénysugár, mely B-nél (3-ik idom) BCDE vizcsöppre a szög alatt esik, akkor az MO merőlegeshez töretvén, BC irányban folytatja útját C felé, hol egy része a csöppet elhagyja, másika pedig akképen verődik vissza D felé, hogy ß' ~ ß" ~ ß. A D-hez érkezett sugárnak egy része megint kilép a csöppböl, de másik része E felé verődvén vissza, DE irányban halad; ámde midőn E-nél a csöppet elhagyja ON merőlegestől töretik meg és EP irányban halad tovább; ckközben azonban a beeső sugár AB irányával találkozván, azt F-ben vágja, és igy vele ty szöget képez, mely eltérési szögnek neveztetik. Ezen eltérési szög a beesési szög szerint változik ; nagyságát pedig igy találjuk meg: 2