Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1871
4 tanév végével; mily eredmény mutatkozott az uj törvények alkalmazása folytán az ifjúság magaviseletében szintúgy, mint szorgalmában az 1869/7()-ki tanévben; végre mily pótintézkedést kényszerült tenni az ifjúság javára a tanári kar a kővetkező tanévekben, magok a fegyelmi szabályok 28-ik §-a következő szavai értelmében: „Jogában állván a tanári karnak e tekintetben a helyi viszonyokhoz képest korlátokat szabni, hahogy az oktatás és nevelés érdeke ezt kívánná" ? Ha rendkívüli, csaknem bóditó hatást gyakorolt az ifjúságra az uj törvények első Ízben történt kihirdetése az 1868/69-ki tanév végével, ez nem csak meglepő nem volt, ellenkezőleg egészen megfelelt a szabadságra ösz- tönszerüleg vágyódó és a higgadtabb megfontolást még nélkülöző iijui lelkületnek; a tanári kar várta ezt, mert természetes fejlődés szerint lélektanilag mást nem is várhatott. Hogy is ne gyakoroltak volna az uj törvények nagy hatást, midőn minden áthidalás nélkül egyszerre olyasokat engedtek meg a középtanodai ifjúságnak, melyek egykoron még a jogászoknak is tiltva voltak? Megtompitotta azonban a tanári kar a káros hatásnak élét az által, hogy miután az uj törvéuyek a legnagyobb tanulás idejében érkeztek meg, a tanári kar azokat csak később t. í. akkor hirdette ki, miután az ifjúság tanévi teendőit nagy részt már elvégezte; ellensúlyozni igyekezett továbbá a tanári kar a káros hatást az által, hogy az igazgató a törvényhirdetéskor a legkomolyabban figyelmeztette különösen a felsőbb osztálybeli ifjakat, hogy ha megtartani kívánják az uj törvények által engedélyezett szabadságot, mérséklet, józan magatartás által tegyék magokat arra érdemesekké. Hogy mindamellett voltak az ifjak közöl már e tanév végén, kiknek a nagy szabadság miatt szemeik kápráztak s kik a kezeikbe adott késsel önmagokat sebzették meg, az tagadhatlan. De mert csakhamar bekövetkeztek az évi vizsgálatok, melyek még a lazább ifjakat is tanulásra ösztönzik s tehát elfoglalják : azért ez alkalommal csak szórványosan mutalkozott egyeseknél a rögtöni változás okozta káros hatás, miközben az 186S/69-ki tanév befejeztetett. Következett az 18e9/70-ki tanév. A tanári kar azon világos öntudattal kezdette meg e tanévet, hogy ez lesz valódi próbaéve annak, váljon minő eredményt fognak az uj törvények gyakorolni a tanuló ifjúságnak fegyelmi és szorgalmi magaviseletére. Mire nézve az igazgató három szakaszra osztván a fögymnasiumi ifjúságot, külön hirdette ki a törvényeket a 7. és 8. osztálybelieknek, a legkomolyabban utalván őket a mérsékletre, az illemre, az önművelődésre szükségelt időnek megbecsülésére stb.; külön hirdette ki az 5. és 6. osztálybelieknek, figymlmeztetvén őket azon különbségre, melyet az uj törvények is tesznek közöttök és a korosabb felsőbb osztálybeliek között; végre külön hirdette ki a törvényeket a négy alsó osztálybelieknek, tüzetesen eléjök terjesztvén, mit nem engednek meg nekik még mint gyermekeknek a törvények, s hogy habár ugyanazon tanintézet tagjai, még sem szabad azt tenniük, a mit törvény szerint tehetnek a felsőbb osztálybeliek. Mit a tanári kar előre látott, hogy t. i. az 1869/70-ki tanév leszen az uj törvények alkalmazásában a próbaév, az csakugyan bekövetkezett. Mint valamely adott jelre, úgy lepte el rajkint egyszerre a tanuló ifjúság főleg a kávéházakat, közülök többen valódi tanyát ütvén fel azokban annyira, hogy találkoztak, kik az előadások után még tankönyveiket sem vitték haza, hanem kávéházi szekrényben tartották. A városi közönség, mely a kávéházakban a hirlapolvasásban az ifjú had lármája által zavartatott vagy a tekeasztal mellől elszorittatott, megundorodott és panaszokra fakadt azon nagy szabadság ellen, melyet az uj törvények a tanulóknak adtak; sok szülő — tisztelet a kivételeknek — siránkozott, közülök olyanok is, kik pedig az uj törvények kihirdetését nagy örömmel várták. Az igazgatóság szétrobbantotta ugyan a kávéházakba mintegy divatkint tódulni kezdő deáktömeget, sőt a mulató helyeken előfordult kihágások kizárás által is fenyitettek ; de mert az uj törvények a mulató helyek látogatását a szülők vagy azok helyettesei akaratától tették függővé: a tanári kar, ha csak a ministerium által szerkesztett uj törvényeket mellőzni nem akarta — mit nem tehetett — egyelőre nem válaszolhatott a panaszkodó szülőknek egyebet, mint hogy fölszólította őket: működjenek közre a tanári karral; az uj törvények értelme szerint tiltsák meg gyermekeiknek a hanyagságot, adósságot s egyéb roszat okozó mulató helyek látogatását és őrködjenek fölöttük. Hogy találkoztak szülők, kik a jó tanácsot elfogadván, gyermekeik iránt erélyt fejtettek ki, azt örömmel vallom meg; de hogy nagy résznél hiányzott a kellő erély, mely által uralkodtak volna előbb a szülői szív kártékony lágyságán, azután gyermekeik megkivánásain — legtöbben azzal mentvén magokat, hogy ha nem engednek gyermekeiknek, akkor nem maradhatnak meg tölök —- ezt sajnosán bár, de szintén be kell vallanom. Ekként múlt el a pécsi főgymn. ifjúságra nézve az uj fegyelmi törvények szülte 1869/70-ki próbaév nagy része. Abstine, sustine, mondotta egykoron gyakorlati életelvül egy nagyeszű és tudós férfiú. Ez elvet fogadta el irányadó szabályul e tanévben számos szülő és tanuló irányában a pécsi főgymn. tanári kar, mert tömi és zúzni nem akart, és gyakorolta azt nagy kitartással mind addig, mig az elemek kiforrták magokat és lassan bár, de még is tisztulni kezdettek. Mérsékletét nem is bánta meg !
