Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1871
Igazgatói szó a t. szülékhez és azok helyetteseihez. A pécsi fögymnasium 1868 69-iki tanévre szóló értesitvényében a tanodái igazgató következő szavakat intézte a t. szülőkhez: „Elismert igazság az, hogy a tanintézetek csak akkor felelhetnek meg magasztos czéljaiknak, ha a szülök és azok helyettesei az ifjúság nevelésében az igazgatónak és a tanároknak segédkezet nyújtanak, A szülök természetes nevelői gyermekeiknek. Ha a szülök az élet gondjaitól annyira igénybe nem volnának véve; továbbá, ha képesek volnának gyermekeiket a szükséges tudományokra oktatni, ekkor nem volna szükség tanintézetekre. Végeznék a nevelést és oktatást kizárólag magok a szülök. Mert ezt a szülök magok uem tehetik, azért keletkeztek a tanintézetek. A tanintézetek tehát tulajdonképen csak pótintézvények, úgymint melyek a nevelésben és oktatásban pótolják azt, a mit a házi nevelés eszközölni nem képes. Ha ez igy van, ha a tanintézetek csak kiegészitöi a házi nevelésnek : önkényt következik, hogy a szülök nem szűntek meg nevelői és oktatói lenni gyermekeiknek akkor sem, midőn azok már iskolába járnak, minthogy az iskola maga nem tehet meg mindent, hanem inkább csak azt pótolja a nevelésben, a mit a szülő maga tenni nem képes. Hogy pedig az iskola maga nem tehet meg mindent, annak bebizonyítására egyebek mellőztével szolgáljanak a kővetkezők. A tanuló ifjak atizhónapos tanfolyam alatt naponkint csak néhány órát töltenek a tanintézetben ; vannak a tanévben napok, melyeken az ifjak meg sem jelennek a tanintézetben, a szünnapokat pedig egészen a tanintézet falain kívül töltik. Már, habár az iskolai törvények kötelező erővel bírnak a tanulóra nézve a tanintézet falain kivül is, ámde mit tesznek vagy mulasztauak az ifjak, midőn az iskolából haza mennek; nem mivelnek-e olyasmit, miáltal önmagokat s jövendöjöket részben vagy egészen megrontják: mind ennek nem természetes ellenőrei-e a szülők vagy azok helyettesei? Nevelői maradnak tehát a szülök gyermekeiknek akkor is, midőn azok már iskolábn járnak, mely nevelői tisztet és kötelességet akkor töltenek be ők kellőleg, ha mint fent mondottam, az ifjúság nevelésében az igazgatónak és tanároknak segédkezet nyújtanak. Ha voltak idők, midőn az iskolák az ifjak nevelésében a szülői közreműködést kevesbbé látszottak igénybe venni, mert az iskolai törvények vajmi szűk korlátokat vontak a tanuló ifjak körül és e korlátok áthágását szigorúan megtorolták, úgy ezen idők most már elmúltak. A tanuló ifjúság fegyelmi törvényei a lefolyt tanév alatt (1868/69) nagyban változtak. Ha a szülőknek elengedhetlen kötelességök volt minden időben közremunkálni az iskolával, úgy e kötelesség az uj fegyelmi törvények kihirdetése óta megkettőztetett és sulyosbult. Az uj fegyelmi törvények a szülök beleegyezésének kikötése“ mellett sokat megengednek a tanuló ifjúnak, mik pedig az előbbeni iskolai törvények által tiltva voltak. Mig tehát ezen uj fegyelmi törvények a felelősséget sok tekintetben leveszik a tanári kar vállairól, ugyanekkor átteszik azt a szülői vállakra; szóval nagyobb közremúnkálását veszik a szülőknek igénybe. Hogy ezen rögtöni változás veszélyessé ne váljék, az igazgatóság mulhatlan kötelességének tartotta az uj fegyelmi szabályok néhány fontosabb pontját ide iktatni.“ Itt az igazgató hat számba foglalva elsorolta az uj fegyelmi szabályok fontosabb pontjait, nevezetesen a Fegyelmi szabályok 27-ík §-át: „Korcsmákét, kávéházakat csak a szülök vagy azokat helyettesítő oly egyének társaságában szabad látogatni, kik a tanuló illő magaviseletéről kezeskedhetnek ;“ és a 28-ik §-át; „Színházakba s mi- velt körű tánczmulatságokba a kisebb tanulók csak szülőik vagy azok helyettesei kíséretében, a nagyobbak azok engedélyével mehetnek, jogában állván a tanári karnak e tekintetbeu a helyi viszonyokhoz képest korlátokat szabni, hahogy az oktatás és nevelés czélja ezt kívánná.“ Az uj iskolai törvények „Gymnasium! rendtartás és fegyelem“ czim alatt 1869-ik év ápril 20'án érkeztek meg a m. kir. oktatásügyi ministeriumból a pécsi fögymnásiumba. Minthogy a t. szülök az uj fegyelmi törvényekről, még mielőtt azok a pécsi főgymnasiumban kihirdet- tettek, a hirlapok utján tudomással birtak és közülök némelyek előre is örömmel üdvözölték az uj törvényeket, mások ellenben aggodalmasan mozgatták fejeiket, úgy hiszem, nem leszen érdeknélküli a szülőkre nézve visszapillantani és fölemlíteni: mily hatást gyakorolt az uj törvények első ízben történt kihirdetése a tanuló ifjúságra az 18e i/c9-ki 1*
