Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1859
- 30 — rendszerét feleslegesnek állítá. Az eszme kivétele tökéletesen sikerült neki 1835-ben kiadott elemző mértanában. Rendszere által a mértani tételek eddig ismeretlen, egészen uj módon bizonyítandók be. A rendezők helyett vonalfüggvényeket használt. Ezen eszme a két különböző és eltérő módszert egymáshoz közelebb hozá, s talán nincs messze az idő, midőn e két módszer egymásrai kölcsönös befolyás által egy nagyszerű eszme könnyű utoni kivitelében végre egybe fog olvadni. Végre gyönge történeti vázlatunk befejezésénél állunk. Jelen értekezésnek czélja volt: az ős-időktől kezdve napjainkig figyelemmel kisérni azon körülményeket, melyek között a mennyiség- tan kifejlődött, s elmondani röviden azon nevezetes férfiak életkörülményeit, kik fáradhatlan szorgalmuk által e fontos tudományt a tökély jelen fokára emelni segiték. E feladatnak mennyire kútfőink megcngedék törekedtünk megfelelni. Fölkerestük a történet világánál az ős-kor önálló műveltséggel biró azon népeit, kiknél e tudomány első nyomait találjuk; átfutottuk a középkor zivataros századait, s áttértünk a legújabb kor népeire, megemlítvén mindenütt azon férfiak neveit és életviszonyait, kik kifartó munkásságuk, fölfedezéseik, s észleléseik által a mennyiségtan fokozatos kifejlődését elősegítvén , maguknak a tudományok történetében halhatatlan nevet szereztek. — Láttuk mennyire tökéletlen volt kezdetben e tudomány, láttuk mikép keletkeztek egyes eszmék, mikép jutották el különböző irányban, s fejtettek ki különbféle népek által. A két főirányt, melyben a mennyiségtan az ős-kor legjelesebb nemzeteinél kifejlődni indult, egy uj népfaj egyesítvén, további kifejlesztés, s tökéletesítés végett Európa népeinek adá át. Europa nemzetei megunván a folytonos harczi zajt, kifáradván a véres csatákban nyugalmat óhajtottak. A béke idejét győzelmi babéraikon nyugodva tölteni illetlennek tartván, azt a tudományokra szentelék. Az ismeretek s a tudományok szeretete általános lön; azok kifejlesztésére közreműködni, azok felvirágzására nem ritkán tetemes áldozatot hozni dicsőségnek tartatott. Főleg a mennyiségtan, — melynek a tudományok, s az élet egyéb viszonyaira magas jelentőségét belátók, — köté le figyelmüket. Ennyi kedvező körülmény összehatása, s annyi együttműködő jeles erő, rövid idő alatt óriási haladást eredményezett. A fölvirágzott mennyiségtan jótékonyan hatott más tudományok emelkedésére is; a külzeleti s egészleti számítás alkalmazása dicső eredményt mutat föl az erőmütan, természettan, és csillagászatban. Még nincs száz éve midőn bizonyos dolgok kivihetleneknek látszottak, s megfoghatlanoknak tűntek fel; de a melyek a mennyiségtan segélyével, a kivitel által, ma valókká s megfoghatókká lőnek. A mi hazánkat illeti: a történelemből tudjuk, hogy már első királyaink alatt a szerzetes rendek kolostoraikban tanodákat nyitottak, melyekben részint saját növendékeik, részint más ifjak nyertek különbféle tudományokban oktatást. Nagy Lajos 1367. Pécsett egyetemet állított, melyet V-dik Orbán pápa egyéb egyetemek jogaival ruházott fel; később szinte keletkeztek tudományos intézetek. Ezen intézetekről, melyekben ugyan leginkább jog- és bölcsészettani tudományok űzettek, nem lehet feltenni, hogy bennök a mennyiségtannak is illő tér ne engedtetett volna. Az újabb kor tudományos intézeteiben a mennyiségtanra mint a tudományok egyik fontos ágára mindig kellő figyelem volt fordítva. Századunk nem csak számos kitünőímennyiségtudóssal dicsekszik, de több jeles mennyiségtani munkát is képes felmutatni. Napjainkban — az uj tanrendszer a mennyiségtannak tágas tért nyitván, — c tudomány oly terjedelemben adatik elő, miszerint bizton hisszük, hogy a jövőben hazánk valamint minden tudományban, úgy a menyiségtanban is, más tudományosan müveit nemzetekkel együtthaladni sőt versenyezni fog.
