Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1859
14 — szándoka, s kárhozalos törekvése , kik a pogány kornak a műveltség és tudományokra vonatkozó minden emlékeit kíméletlenül megsemmisíteni s kiirtani törekedtek, ily körülmények között nem csuda, ha az alexandriai iskola minden gondját nem uj kutatásokra, hanem az eddig fölfedezett igazságok megőrzésére, s az enyészettől! megmentésére fordította, mindaddig, inig az arabok Amru vezérlete alatt Egyptomot elfoglalván 640-ben, az alexandriai könyvtárt leégeték.E lángokat, melyek az emberi észnek és szorgalomnak ezer éven keresztül iszonyú fáradsággal szerzett legdrágább kincsét, az iratokban lerakott emberi ismereteket csaknem egészen megsemmisiték, századokig nem pótolható ismeret- szegénység, s tudatlanság követé. A szétszórt görögtudósoknak a tudományok terjesztése körül kifejtett törekvései hatás nélkül maradtak ; a byzanti görögök árnyékai sem voltak az egykor virágzó Hellasz lelkes fiainak. A folytonos rázkódtatás, az örökös harczi zajok akadályozók a tudományok felvirágzását. A régi ismeretek maradványai iratokban lerakva Konstantinápolyban drága, de holt kincs gyanánt őriztettek. Századok múltak el s alig akadt valaki, ki az ősök eszméit, s egyes tételeit bár homályosan is értelmezni tudá! Midőn pedig 1453-diki Majus 29-én Konstantinápoly török járom alá jutott, a régi görög műveltségnek még nyoma is elenyészett. Hosszú idő telt el, mig végre Európa népei a műveltség maradványait összegyüjtvén, azokat új erővel és lelkesedéssel ápolni, s művelni kezdették. Mielőtt a tudományoknak s különösen a mennyiségtannak új felvirágzásáról szállanánk, vessünk egy pillanatot az őskor azon népeire, kiknél a mennyiségtan — ha nem is oly mérvben mint a görögöknél — de egykor szintén virágzó volt. A mennyiségtan a Hinduknál. India a mennyiségtant illetőleg tökéletes ellentéte volt Göröghonnak. Göröghon felszabadító magát a papi kaszt közvetlen befolyásától; India soha sem tudott e bilincsek alól felszabadulni; s mig amott a tudomány mint emberi mű, s közös tulajdon akadály nélkül szabadon fejlődött, s kibontakozott a homályos sokszor kétes költői formákból, addig itt, mint az isteni kinyilatkoztatás közvetlen eredménye, melynek minden egyes tétele a csalhatatlanság jellegét hordá magán, kizárt minden kétséget, bebizonyítást, vagy kutatást, miért az eredeti homályból soha nem volt képes kibontakozni. A görögök minden eszmét szigorú kutatás alá vettek, nekik nem volt elég tudni azt, hogy valami létezik, hanem c létezésnek okát keresék; a hindukat ellenben tökéletesen kielégité annak tudata : hogy valami van; miért és mikép létezik? avval keveset törődtek. Mind a két irány egyoldalú, de mindkettő szükséges volt, mert e kellő egyesülésének köszöni az újabbkori mennyiségtan gyors kifejlődését. A görögök a számtannal keveset gondoltak, kcdvencz tárgyok a mértan volt, melyben bámulandó előmenetelt tettek; egyes számtani tételeket is mértanilag fejeztek ki; a hinduk ellenben a számtant művelték, a mértan nálok a számtannak csak egy kis részét képezé. A hinduk mennyiségtana történetét illető adatokra nézve korántsem vagyunk oly kedvező helyzetben, mint a görögöknél. Minden adtaink két, a hetedik és tizenkettedik századból eredő, men- nyiségtani, s egyéb régi csillagászati iratokra szorítkoznak. Fölebb érintettük : hogy a műveltség és tudományok Egyplomból egyrészről Göröghonba, más részről pedig Indiába költöztek, valószínű tehát, hogy a hindu mennyiségtan is a Nil partjairól veszi eredetét , bár kútfők hiányában az eredeti forráshoz vissza mennünk nem lehet. A mennyiségtan Indiában nem képezett önálló tudományt, s csak mint a csillagászatban nélkülözhctlen eszköz müveltetett; azért nem is voltak önálló mennyiségtani munkáik; hanem csillagászati irataikban szétszórva engedtek helyet azon tételeknek, melyeket a csillagászatban, vagy a közönséges életben nélkülözniük nem lehetett.
