Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1857
natnji idő aialt semmiből valamit létrehozni, a gyarló emberi erőnek pedig időre, hosszú időre s munkára van szüksége, azért az állhatatosság s türelem a tanulmányozásban nem nélkülözhetők; miket még az se csüggesszen el, hogy a hosszú fáradalinas munka gyakran nem szüli meg a kívánt eredményt. Ha az ember munkára van teremtve, ennél nem létezhetik magasztosabb munkálódás. Ha az emberi élet folytonos küzdés, ennél dicsőbb győzelem, ragyogóbb zsákmány nem várható. Ide járul még az is, hogy sok van, mi a tanulmányozási fáradalmakat enyhíti, sőt lassanként kellemessé teszi, ellenkezőleg a testi munkával. Egy kétely eloszlatása, egy homályos tétel felvilágosítása minden fáradalmat elfeledtet a tanulmányozóval. Felix, qui potuit rerum cognoscere causas. Ha pedig a folyton feszült munkában a lélek kifárad, nem a tanulmányozástól búcsút venni, hanem a lelket fel üdít ni szükség; mit többfélekép lehet eszközleni, u. m. vidám beszélgetéssel kevésbé komoly de soha illetlen dolgokról, főleg ha ez vitalkozási viszketeg nélkül történvén, kedvderilő élczekkel, adomákkal, talpra esett elbeszélésekkel fúszercztetik, és sem a jelenlevők érzelme,, sem a távollevők becsülete nem sértetik. Továbbá a járkálás, s pedig ha lehetséges nem magányosan, vagy elhagyott néma helyeken, mert a magányban észrevétlenül is föltolja magát egy-egy komoly eszme, mely az elmét fárasztja. Az időre nézve mane montes, sero fontes. Zordon időben e helyett a játék szinte meglehetős szolgálatot tesz; nem oly szenvedélyes játékot értek, melyben a nyereség úgy mint a veszteség hosszabb időre fölzavarja a lélek nyugalmát; valamint a vadászat, halászat stb. efélék, ha szenvedélyesen űzetnek, inkább elvonják, mintsem szórakoztatják az elmét. — Továbbá ügyeljen a tanulmányozó, hogy a külről jövő akadályokat is szorgalmasan elhárítsa, u. in. a felek ezetességet, mely gyakran a legjobb elmét is hálóba keríti, alaptalan és téves állítások rabjává teszi. Azután mega zabolátlan kívánságokat. Addictus veneri valedixit 31 usis. Ki nem tudja fékezni érzékeit, az nem a tudományoknak, hanem testének szolgál, minél aligha lehet lealázóbb, kivált férfiúra nézve. Ki az arany almát Venusnak és nem Minervának ítéli, az mondjon le a tanulmányozásról, mert annak értelme az érzék által elnyoma- tik, akarata a mértéklen vágyak igája alatt görnyed, siket az ész szavára, vak a bölcsesség szépségére, mások szomoritó példája nem oldja meg vaksága kötelékeit, feleinek, fölvalóinak tana vásott keblére nem hatnak, és elveszti azon szabad lelkűidet, melyet a tanulmányozás követel. A sárban fetrengő sertés nem törődik a gyémánttal. Végre még jó lesz a tanulmányozónak a czi- vakodást is kerülni, mert a tanulmányozás békés, nyugalmas kedélyt követel, s kerüli a gyűlöl— séget, mivel a gyűlöltet folytonos aggodalom kínozza, nehogy a bosszúnak veszett foga halálos sebet ejtsen rajta. Ha mindazáltal önvélke nélkül gyülölletik, danolja vígan : rumpatur quisquis rumpitur invidia. A természettől adományozott, vagy a tanulmányozás érdekében önszorgalommal megszerzendő testi s lelki tulajdonok fejtegetése után térjünk már át a tudományok külön nemeire, azokra kiválólag, melyek a tudományosság fogalmából nem nélkülözhetők. Az újabb kor a tudományok hét osztályát alapitá meg: u. m. a nyelvészet, bölcsészet^ történelem, mathematica, természettan, orvostan, törvénytan és hittant. Egyéb tudományok — pl. a hadászat, gazdászat stb. a részletesség bélyegét viselvén magukon — az előbbiekből vagy kivonat, vagy vegyidet által alakulnak. Mivel pedig a tudományok belbecsét a szellemi fölvilágosodás, kül— becsét pedig a gyakorlati életbeni alkalmazása feltételezi, senki sem vádolhat bennünket következetlenséggel, ha a logicai követelmény szerint is első hittant tárgyaljuk; előlegesen megjegyezvén, hogy valamint ennek, úgy a többieknek is nem terjedelmes tárgyalását, hanem inkább a fensőbb 2
