Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1857
7 nyozásrai képességünk fölött. Ilyenok : először a szülök , kik a test és ész fejlődésének első tényezői; mert ha a növény magvából hason gyökü, törzsű, lombozata, levelű, virágú, gyümölcsű, rostozatu stb. növény sarjadzik, úgy az emberi test szervezete és lelki tehetségei kellő körülmények közt a szülők ebbeli tulajdonainak bélyegét hordják magukon. Innét némely testi bajok, pl. köszvény, aszály stb. gyászos örökségként szálnak a magzatokra, úgy szinte a testnek és idegeknek erőssége, az agynak helyes vagy helytelen alkata stb. „Fortes nascuntur fortibus, nec generant degeneres aquilae columbas.“ Innét van, hogy némely családok az ész depo s i t a r i u s a i, mert a körükből származónak a tudomány és művészetre kitünőleg alkalmasak. Ezen általános elvtőli eltérések, bár mily gyakoriak legyenek is, csak kivételek. Az ész fejlődésére mennyiben hat a szülői kör, azt onnét lehet következtetni, mivel a legelső nevelés másodtermészetet alkot, mely az elsőnek hiányait pótolja, vagy tökélyeit lerontja. A gyermekkorban történt benyomások képei a sírig megmaradnak, s azon szokások nyűgöznek bennünket mindig, melyekbe ekkor éltük be magunkat. A helyes járás, beszéd, evés, nevetés, taglejtés, szóval minden mozdulat gyermekéveinktől függ. Itt vettetnek cl az erény és bűnök első magvai, melyek kikelvén az emberi test Capitoliumát elfoglalják. Ez áll a tanárokról is. Hány tudós létezik, ki ha ifjúsága első éveiben ügyetlenebb tanárok keze alá kerül, a köznapiasság köréből soha ki nem emelkedik, és megfordítva. Ezerszer boldog, ki gyermeksége első éveit oly szülök körében tölti, kik ébredő lelkének helyes irányt, fejledező tudvágyának minden kérdéseire okos feleletet adni képesek. Ezerszer boldog, ki első ifjúságában oly tanárra bízatott, ki a vallásosságot, a minden becsületesség alapkövét nem nélkülözvén, Socratest Epikurusnak, Aristotelest Deinocritusnak, Salamont Machiavel-nek, Krisztust Mahomednek eleibe teszi; ki inkább bel- mint külterjü alapos tudományossággal bírván nem tanítja azt, mit nem tud. Ki egésségcs lévén, képes küzdeni a nehézségekkel s vidám kedélylyel szólni nemcsak az ész-, de a szívhez is. Ki szorgalmas lévén a tudományok fejlesztésén maga is működik, vagy legalább ezt éber figyelemmel kiséri. A kor, melyben születünk s neveltetünk, szinte befolyást gyakorol tudományos fejlődésünkre. Némely századokban annyira virágzanak, a tudományok és művészetek, hogy azok méltán tudós századoknak neveztethetnek, inig másokat vadság bélyegez, mivel Apollo musáival rejtek magányba űzetik. A mely kornak vannak Mecoenásai az megtermi a Horatiusokat is. Hol a nemzetek sorsát intéző gondviselés oly fejedelmekkel áldja meg az emberiséget, kik a tudományok és művészetek iránt fogékony kebellel bírnak, ott megtelepednek a szelíd Musák s vidámon szórják a jónak, szépnek és igaznak magvait, melyek a nemesebb keblekben sarjadzással indulnak, és ott a legnemesebb erő, legszentebb akarat, s maga a vagyon áldoztatik fel a tudományoknak. A mondottak után térjünk át azon testi s lelki tulajdonokra, melyekkel bírni, vagy melyekre a tanulmányozás érdekében szert tenni kell. A testet illetőleg : az egcsségre ügyelni, azonban nem azon szánandó hypocondriacusok nevetséges modoraként, kik napkölte előtt, és -nyugta után szobájokból kimozdulni nem mernek, vagy a kik a meleget és hideget oly óvatosan kerülik, mintha életöktől a fél világ üdve fügne; kik az egyik étket meg nem merik enni, mert a fekete epét, a másikat, mert a sárga epét, a harmadikat, mert a nyálkát szaporítja, stb. Az efféle aggodalom inkább van ártalmára mint hasznára az egésségnek. De a másik szélsőségtől is kell óvakodni, mert az egésséget, testi erőt pazarolni, a veszedelmekbe rohanni, a jégen mez nélkül heverni, vagy a nyári verőfény alatt huzamosan lenni stb. szinte oktalanság volna. Az egésség legdrágább kincs, és a tanulmányozás nélkülőzhetlen föltéte. Négy van, mire érdekében kiváló gonddal szükség lenni: étel, álom, mez és lak.
