Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1857

mélkedés és egyébb elmefárasztó munka után fáradtságot, bágyadást, sápadtságot, reszketegséget, szorultabb lélekzést stb. tapasztal.

Mindezek eléggé bizonyítják, hogy a huzamosb s kitartó tanulmányozásra ép idegzetű testalkat kívántatik.

A test idegrendszerében szünetlenül keringő nedvben négy alkatrészt különböztetünk meg, u. m. a vért, fekete-, sárga epét és a nyálkát; ezek egyike vagy másika túlnyomóságán alapul a négyféle vérmérséklet. Először a vérmes (sangvineus), hol a könnyen ingerelhető idegzet által mind a kedvező, mind a kedvezőtlen benyomás gyorsan felfogatik, a visszahatás szinte gyors, de gyönge. A tanulmányozásban könnyűséget igen, de nem tanúsít mélységet. Másodszor a méla (melancholicus), hol kevésbé ingerlékeny az idegzet, de hatalmas a visszahatás. A kitartás miatt igen alkalmas a tanulásra. Harmadszor az epés (cholericus), hol az erős, ruganyos idegzet minden legcsekélyebb benyomásokat leggyorsabban felfog, és szinte gyors a visszahatás. A csípős vér által folytonosan izgattatván a tanulmányozásra még az előbbeninél is alkalmasb. Negyedszer a nyálkás (phlegmaticus), hol a hideg vér miatt nehezen ingerelhető idegzet a benyomások felfogásában fásultságot tanúsít, a visszahatás késedelmező s gyenge. A tanulmányozásra az aluszékony lelkitehetségek miatt kevésbé alkalmas.

A véralkat minősége alakítja a léleknek — hogy úgy szóljak — jellemét, a különböző indulatok és szenvedélyeket; mellyek közül a vidámság és szomor, mik az általánosság jellegét magukon viselik, megemlitendők. A vidámságban mely szórakozást hajhász, az erély, a szomorban, mely magány utón vágyódik, a ruganyos kedv hiányozván; magokban véve alkalmatlanok a tanulmányozásra. Legszerencsésebb, ki e kettőt a szelíd komolyságban öszpontositja, s ki ennél fogva elmélkedni akarván képes a pezsgő élet színpadáról a magányba is vonulni, hogy ott saját, és mások észszüleményeit vizsgálja, s rendezze; de azért nem válik társaság-gyűlölővé, jól tudva, hogy a folytonos magány fásulná tesz, és az ildomtalanság bizony os bélyegét süti a homlokra, ha nem is tekintjük azt, hogy a tudományos férfiak körében az eszmecsere könnyűszerével sok újra tanít, a tévedéseket leleplezi, a homályos igazságot földeríti, s hatalmas ösztönül szolgál alapos önművelésre. Az indulatok és szenvedélyek egyéb nemei felsőbb fokban akadályul szolgálnak a tanulmányozásban, igy p. o. a fösvénység csak aranyos tudományokat, a kéjelgés az érzékiségnek kedvezőket hajhássza „trahit sua quemque voluptas.“ Nagy hátrány az, hogy a test minősége épen nem, az észé pedig csekély mértékben függ önkényünktől. A testre és igy a lélekre nézve is az éghajlat, tápszerek és életmód szinte gyakorolnak befolyást. Az égalj három fokozata közül a mérsékelt az, mely az eddigi tapasztalat szerint legkedvezőbb a tanulmányozásra, mert a forró égöv szertelenül kiképezvén, a hideg pedig korlátozván a képző tehetséget, nem teszik e szolgálatot. A tápszereket illetőleg a növényi szelíd, minden lííznélküli hajlamot képezvén a tanulmányozást türelem által, a húsos pedig a vérmérsékre melegítőén hatván azt élénk képzelem által segíti elő. „Az emberi szellem egynek véve — mond Dr. Polya Jósef az Uj-Magy. Muz. 1857. VII. sz. — mint az okszerűség és célszerűség- virága az emberi tudalomban és tudományban külöli magát; mint isteni szikra majd világit, majd gyújt; szerény fényt vet néha az emberi tökélyedés elláthatatlan útjára; elolt— hatlan lángra lobban olykor, különösen ha sok oltó anyag halmoztatott fölébe. Gyuanyagai az ideganyagok, oltanyagai is épen azok (argumenta pro et contra), s hogy a két ellentétben meg nem semmül: a szép, a jó, az igaz önmagából folyó hármas olajával sziija lüzét, tehát a tökélyedés követeimét rejti magában. Hasonlít tökélyesedésének útja az üstökösökéhez, melyek napjokhoz, mint székölyhöz közeledni törekszenek. A szellemnek tevcllésidoma is hasonlít az üstökösökhöz, az emberi szellem a magvát, az ettől fogyólag elmaradó állati a seprűjét, üstökét tevén.“

Vannak még egyéb körülmények is, melyek szinte önkényünk nélkül határoznak tanulíná-