Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1857

34

(levél). Cserhalom (kivonat). Szónoki beszéd e felett: „A hont szeretni, s a fennálló törvényeknek engedelmeskedni, minden honfinak szent kötelme.“

VI« osatályban. Leírások : „A pécsi szüret.“ (Hatméretückben.) „A tavasz.“ (Rímekben.) — Levelek : „Vigasztalás testvéremhez, anyánk halála felett.“ (A fiúi érzelmek részletes ecsetelésével ) „Tavaszi mulatságunk barátomhoz.“ (Költői gondolatok a természet szépségéről nmekben.) — Szónoki értekezések: „A tudomány legbecsesb kincsünk.“ (Hasonlitási párhuzamokkal.) „Az idő becse.“ (Meghatározásokkal.) „Principiis obsta, sero etc.“ (Alkalmazással a tanuló ifjúság szellemi körülményeire.) „A balsors gyakran erény, a szerencse vétek szülője.“ (Történelmi példákkal igazolva ) „A szegénység, fény- s a gazdagság árnyoldalai. (Kifejtések- és előszámlálásokkal.)

V9I. osztály. Tervrajz, mint fogja tölteni a beállott tanodái évet a tanoncz. Leonidás és Zrínyi (párhuzam). A becsület, szél és viz (allegoria). A Táltos és Garabonczos név érteménye (kivonat Ipolyi A. mythologiájából) Őseink vallása és szertartásai. Szónoki beszéd e felett „Dulcia non meruit, qui non gustavit amara.“ Epigrammák. Kölcsey Paraenesisse (kivonat). A vallás nélkülöz- hetlen követelménye «) a szívnek, b) az észnek (értekezés). A művészet fogalma, nemei és befolyása nemünkre. Gondolkodástani meghatározások, osztások és bizonyítások. Szónoki beszéd „Balsorsban jobbat reményleni, jóban rosztól félni elve a bölcsnek.“

VIII. osztály. Rendszeres előadása azon kötelmeknek, melyekkel egy nyolczadik oszt. tanoncz tartozik «) Isten és fellebbvalói- b) önmaga- c) felei irányában. Szónoki beszéd „Az idő bölcsen használandó.“ A müveit és műveletlen, vallásos és vallástalan ember (párhuzam). Az új év (hatméretüekben). Mik akadályozzák az ifjat «) erkölcsi, b) tudományos haladásában. Mikép győzen- dők le ezen akadályok (értekezés). Hit, remény, és szeretet (allegoria) A szép- és rútnak értelmezése. A gyermek Jézus példányképe a tanuló ifjúnak. Szónoki beszéd e felett „Spes confisa Deo nunquam confusa recedit.“

b.) Német nyelven.

In der 9. Hiasse. 1. Brief an die Eltern von der glücklichen Ankunft am Studienorte 2. Beschreibung eines schönen Herbsttages. 3. Der Geizige (Erzählung). 4. Der Verschwender (Erzählung). 5. Vergleichende Charakterschilderung des Geizigen und des Verschwenders. 6. Von der gehörigen Anwendung der Zeit. 7. „Dulcia non meruit, qui non gusiavit amara“ (Abhandlung). 8. Die Arbeitsamkeit wehrt vor Noth (Abhandlung). 9. Zum Namensfeste eines Gönners (Brief). 10. Der Einfluss der religiösen Erziehung auf das menschliche Leben. 11. „Scire aliquid laus est, turpe nil discere veile“ (Abhandlung). 12 Die Jugend ist zur Erlernung der Wissenschaften am meisten geeignet 13. Gehorsam ist die erste Bedingung einer guten Erziehung. 14. Der Mensch ist die Krone der Schöpfung Gottes (Betrachtung). 15. In der gewonnenen Herrschaft über sich selbst zeigt sich die wahre Kraft des Menschen. 16. Die Reinheit des Herzens ist die schönste Zierde des Jünglings. 17. Bescheidenheit ist die grösste Zierde der Jugend

In der &. Hiasse. 1. Beschreibung der naturhistorischen Merkwürdigkeiten Fünf- kirchens. 2. Über den Einfluss der deutschen Sprache auf die allseitige Bildung der studirenden Jugend. 3. Russland unter Peter dem Grossen (historische Darstellung). 4 Ist der Spruch : „Geld regirt die Welt“ wahr und sittlich ? 5. Worin besteht die wahre Armuth ? 6. Zustand Roms nach dem Tode Augustus (nach Tacitus). 7. Quidquid agis, prudenter agas et respice finem (Erklärung). 8 Ursachen der französischen Revolution (Abhandlung). 10. „Noscitur ex sociis, qui non cognoscitur ex