Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1857
az államtannal, mply az állományokat, — vagyis a nagy enibercsalád azon önálló osztályzatainak, melyekben bizonyos polgári fölsöség alatt az emberiség kifejlődésének kellékei együtt találtatnak, — polgárzati szempontból merített leírását tárgyalja; és e tannal oly szorosan szövetkezik, hogy nem téved, ki a történelmet folyó statisticának, és ezt álló történelemnek nevezi. Olt, hol a puszta tények elsorolása után kimutatandó, váljon az államok az emberiség végczéljához közeledtek-e, vagy attól inkább eltávoztak, a szemlélődének a statistika nyújthat legbiztosb adatokat a föld- és néprajzban, a közállományi érdekekben, u. m. az alkotmányban, az igazgatásnak pénzügyi, katonai, közgazdászati, törvénykezési nemeiben; úgy szinte az erkölcsi érdekekben, a vallás és egyház, nevelés és közoktatásban; az anyagi érdekekben, u. m. mezei gazdászat, műipar, kereskedelem, nemzeti gazdagság- vagy szegénységben; a diplomatiai állásban stb. Ezeken kül ide vonatkozó nélkülözhetlen tényezők : a mythologia, genealogia, heraldica, emléktan, hieroglyphica és archeológia. — A történelem külalakját a chronologiai felosztás határozza meg, mi a chronologiának alapos ismeretét feltételezi. Ez roppant föladat, részint mivel az időszámítás kezdetpontja a messze homályban enyészik el, részint mivel az időszámítás kulcsa nagyon változó volt. Azért az időt visszafelé a természetben mutatkozó nyomai és csillagászati összelésből lehet de csak hozzávetőleg mérni. Az időszámításnak bizonyos mérvek szerint megalapított pontjától kezdve már nélkülözhetlen egyes népeknek törvényei, vallása vagy válságos fordulatok által megalapított évformák ismerete: minők pl. a Hindus jug, Seleucus aero, a Chaldeusok, Syrusok, Persák és Aegyptu- siaknál, a világ teremtése a sz. könyvben, az Olympiadok, város építése és a sarkpont Kr. Urunk születése. A történelemnek felkentjei által ezek szemmel tartása mellett megállapított azon chronologiai rendszer látszik legnagyobb népszerűséggel birni, mely a hajdan-, közép- és újkori történelem mindegyikét három három korszakra osztja, mivel ez a tanulmányozásban legbiztosb tájékozást nyújt. Az ekként felfogott történelem a fensőbb tudományosság nélkülözhetlen kelléke. Földünk és nemünknek változatait és eseményeit egybefüggő lánczolatban, valamint okadólag tárgyalni, úgy azt felfogni csak fensőbb tudományosság képes. Erre van bízva, hogy a nagyszerű dolgokat megelőzött terveket, és eredményeiket összelvén, okadatolásával szebb jövő alkotására hasson. Csak ez képes a puszta tényeken felülemelkedni, és a történet szellemét felfogni, vagy mint tudós Danielik-ünk mondja: „az emberi nem történeti viszontagságait egy személyes, bölcs, mindenható és mindentudó lény — és pedig eleve az erkölcsi világ természetéhez és szükségéhez képest megállapított átalános terv szerinti vezérlését fölismerni,“ mi nélkül a történettan minden rendszeressége mellett is csak évszámok és események hasztalan halmaza marad. Van korunknak egy mindannyinál kedvenczebb tudománya, mely minden tudományok közt a legfüggetlenebb önállással és legmeglepőbb eredményekkel dicsekszik; pedig köre is legterjedtebb: a tér és idő, a végtelenség fogalmával. — Győzelmét a benne rejlő és a bizonyosság színvonalán álló elve jövőre is biztosítja. Es e tudomány a mathesis. Már maga e tan fogalma „ismert mennyiséggel ismeretleneket keresni“ valami világosat, könnyen megérthetni és azért vonzót tartalmaz. Mind elmélete, mind alkalmazása nagy befolyást gyakorol nemünkre. És pedig elmélete az egyediségre, a mennyiben a lelki tehetségek fejlesztését könnyedén eszközli, mert a tér- és időben létezők tulajdonaikról ismereteinket az okszerűség törvényéhez idomítja; mert, habár tanát anyagi dolgokra és azok tulajdonaira irányozza — részint a tulajdonokat egymástól és egyebektől elvonva, részint a tulajdonok mennyiségét vizsgálva, — az elmét csak összevágó ismeretek összitésére kényszeríti. Szóval a helyes ítélet kellékeire, a gondolatoknak tiszta, minden heterogen elemtőli előadására, a következtetés szabatosságára és összelésre szók-