Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1857

13

közember, so( bírja alakját is, de nem öntudatosan. Az alapos műveltséget igénylő embertől anyanyelvének mind anyagi mind alaki öntudatos bírása követeltetik, és pedig tökélyes tudása, mert nem bírván oly nyelvvel, melyen gondolkodjék, nem bírja a kulcsot a tudományok szentélyéhez. Ezen kívül egyébb müveit nyelvek közül — azokon irt tudományos munkák elsajátítása végett — melyikére tegyen szert, mindenkinek belátása és szakmája határozza el. De a fensőbb tudományosság ezeknél többet igényel, igényli a philologia rendszeres tárgyalásának legalább menetét tudni.

A nyelvészet a tudomány ok színvonalára küzdötte fel magát. De a tévedés kikerülése végett szükség két kiindulási pontot megkülönböztetni. Az elsőt azok táborában leljük fel, kik a philologia köpenye alá önzésből bújnak. Szorgalmasan tanulja a kereskedő a franczia, angol stb. nyelveket, de csak azért, hogy a tőlök megvásárlandó áruczikk felett saját előnyére nyelvükön alkudozzék. Nyelvekre tanitatja gyermekeit a tehetősb, de csak azért, hogy a tévedt irányú korszellem areopagja előtt a helyes műveltség hiányát nehány rosszul értett és még rosszabbul ejtett franczia szavakkal elpalástolja. Tanitatnak tanodáinkban még a holt nyelvek is, de csak azért, hogy a gépies áttétel segélyével a remek irók fenséges eszméinek némely foszlányai megismertessenek. Már ki fogná ezek- és ilyenekre hogy philologusok? A philologia fogalma magasztossabb. És ez a második kiindulási pont.

Először is a beszéd eredetét természetes alapra fekteti, a mennyiben tényezőiül az észt és beszélő szervet ismeri el. „Sermo flumen rationis.“ Az emberi lélek roppant tehetségeket rejt magában, melyek közül sok csak kedvező körülmények közt fejlődik ki, s minek csirája a lélekben nem rejlik, azt semmiféle oktatás létre nem hozza.

— — — — das Schöne, das Wahre Es ist nicht draussen, da sucht es der Thor;

Es ist in dir, du bringst es ewig hervor.

S chiller.

A nyelv szinte ily rejtett tehetsége a léleknek, mely kedvező körülmények vagyis a társas élet hozzájárultával létre jön, és a természet szabta fokozatban fejlődik. Már a rovarok osztályában léteznek sok fajok, melyek hangokat adnak, de a mi különös, külszerv — többnyire szárny által, p. o. az őszike, mi physiologiai tekintetben igen fontos, mivel itt a szárnyak a ko- pottyukat helyettesitik. Az első tüdőhangot az állatok országában a békánál találjuk, ettől az állatországon keresztül fel az emberig mind inkább tökélyesül a lehellő szerv, mig az embernél a legnagyobb tökélyben tűnik elő.

Ez ésszerű alapból indulva ki a nyelvészet, maga köré gyűjti a világ minden létezett és létező nyelveit nem azért, hogy egy közös nyelvbőli származásukat kutassa, mert e tévedéstől már felvett alapja megóvja*); hanem inkább hogy a különböző körülmények közt fejlődött emberi észnek a nyelvekben megtestesült alakjait szemlélje, és a nyelvosztályozást az észhez viszonyítván az átalán elfogadott rovatok elsejébe a müveit nyelveket, melyek a tudományosságnak — az első elemektől egész a legfelsőbb fokig — sikeres tárgyalása és fejlesztésére alkalmasak; a másodikba azokat, melyek a tudományok sikeres tárgyalására magokban rejlő hiányok miatt nem egészen alkamasak; és végre a harmadikba a még műveletleneket, melyeket szószegénység vagy kevésbé tagolt szavak jellemzenek; nem tévesztve szem elől egyes nyelvek belalkatában rejlő erőt, szépséget stb.

*) A történelem három nagy nyelvcsaládot mutat föl: a sémit, melynek ismert ágai: a héber, pun s az arabok. Az indogermant, hellenek, romaiak, románok és szlávok. A sittyát, Közép- ázsia, és a magyarok.