Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1856
10 a taszítás és vonzás is a delejre folytonosan gyakoroltatik, melynek következtében a pontozott körön látható nyíl irányában balról jobbra körben kell keringenie. Már ki a delej eme mozgását figyelembe veszi, s cgyszersmint a bolygók mozgásának irányát ismeri, nem kell-e e kettő között a leguagyobb hasonlóságot önként észrev ennie ? A nélkül ugyanis hogy az utolsó ábrát csak legkisebbé is változtatnék, képzeljük C központba a napot, (mely természetesen nagyságra nézve épen nincs itten képviselve,) a forgó delej vagyis abcd kör helyébe földünket; miután földünkben a villanyfolyamok épen azon irányban haladnak mint abcd körben a nyilak jelölik : ha a napból vilianyfolyamok ágaznak ki a mindenségbe, ezek földünk villanyfolyamaival épen úgy találkoznak, mint az ábra mutatja, a föld évi keringésének tehát keletről nyugat felé épen úgy be kell következni, mint abcd delej mozgásának balról jobbra. Mielőtt pedig nemcsak földünk hanem minden bolygók mozgásait szigorúbb vizsgálat alá vennék, szabad legyen előlegesen megjegyeznem, hogy a föltevés, melyszerint vagy a napból áradnak ki villany- folyamok a mindenségbe, vagy pedig ellenkezőleg a mindenségböl haladnak a nap felé s ott egyesülnek, épen nem észszerűden. Ugyanis nem mai vélemény, hogy a nap fénye villany eredetű, mit ha bemutatni nem is lehet, nagy valószínűséget nyer ezen állítás azáltal, hogy a villanyfény leginkább megközelíti a nap fényét. A nap nagymértékbe^ villanyosságát továbbá az üstökösök minden kétségen kívül helyezik, mert köztük s a nap közti villanyos működés tagadhatatlan, ugyanis mindig elfordult üstökkel udvarolnak királyi központjuknak, s Üstökűket, melyet a naphoz közeledésükkor maguk után vonának, a nap megkerülésekor tőle mindig elfordítva tartják, távozásukkor pedig épen maguk előtt tolják; mely jelenet, miután az erőmütan s átalános nehezkedés törvényeibe homlokegyenest beütközik, más körülménynek nem tulajdonítható mint vagy villanyos vagy delejes taszításnak a nap és üstökös üstöké közt, mely taszítás miután ismét csak úgy képzelhető, ha mind a két égi test vagy villanyos vagy delejes, következik: hogy mind a nap mind az üstökösök delej- vagy villanyfeszült állapotban vannak. Az üstökösök mutató gyanánt íigyel- meztetnek bennünket a napból kiható erőre, s rég hirdetik az emberiségnek, hogy naprendszerünk központjából a napból hat ki a bolygók seregét mozgató s kormányzó erő, s hogy ezen erő villanyos, vagy delejes feszültség. Eme következtetés, a delejnek galvánfolyam által eszközlött keringése s a bolygók keringése közti hasonlóságból, nagyobb valószínűségre fog emelkedni, ha a központi erők s átalános nehezkedés törvényeiből meg nem fejthető, a villanyos vagy delejes működésből ellenben szépen értelmezhető kérdéseket veszszük vizsgálat alá. A központi erők s átalános nehezkedés elmélete ugyanis, minden mennyiségtani tökélye és sérthetlensége
