Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1856
6 Ezen galvánfolyamok Ampere kísérletein alapuló szabályok szerint következőképen hatnak egymásra: Két egyközü s egyirányú galvánfolyam vonzást, ellenirányú taszítást gyakorol egymásra; az az: ha két egyközü (parallel) rézsodronyon aképen vezettetik a folyam hogy iránya mind a kettőn ugyan az, épen úgy vonzák egymást mint a delejek rokon, t. i. egyiknek déli másiknak éjszaki sarkai; ha pedig ellenirányban vezettetik úgy távoznak egymástól mint a delejek egynevü sarkai. Ha a folyamok iránya keresztbe metszi egymást az átmetszeti pont felé siető folyamrészek közt kölcsönös, és az átmetszeti ponttol eltávozok — úgymint mindkét esetben egyirányúak közt szinte kölcsönös vonzás keletkezik, vagyis: Az egymást keresztező folyamok párhuzamosan iparkodnak helyezkedni. Ha az egyik vezető sodrony mozdulatlan a másik könnyen mozdítható ez az első körül mozgásba jő; A mozdítható folyam a mozdulatlan körül körben kering; s minden helyzetben átalánosan érvényes a szabály: Egyirányú folyamok vonzák egymást, elleniránynak taszítják. Az egyirányú galvánfolyamok vonzódásából már elméletileg lehete következtetni, hogy ha két, csavaridomlag összetekert rézsodronyon egyező irányban vezettetik galvánfolyam, a tekervények azon végeikkel mellyekben a folyamok iránya megegyez egymást vonzani, ellenkező végeikkel pedig taszítani fogják; vagyis első esetben egymásra épen oly hatást gyakorlandnak mint a delejek kiilönnevíi, másodikban mint egynevü sarkai. Ezen elmélet a tapasztalás által fényesen bebizonyult, miért is az ily készítmények „Solenoid“ nevet viselnek, mit mi talán „utánzóit delejnek“ vagy „delejlé“-nek nevezhetnénk. Mi a galvánfolyam hatását illeti a lágy vasra, ha erre elszigetelés végett selyemmel vagy gyapjúval befont vörösrézsodrony több ízben körültekcrtetik s e tekervényen galvánfolyam vezettetik át, a lágy vas rögtön delejjé lesz, de delejességét csak addig tartja meg mig a folyam meg nem szakasztatik. Az eképen támadt delej sarkait már a folyam irányából tudhatjuk, mert ha a vas végeit arczunk felé fordítva képzeljük azon vége melyen a folyam balról jobbra fölfelé vagy is az óramutató mozgásának irányában halad déli sarok, azon vége pedig melyen jobbról balra, vagy is az óramutató mozgásával ellenkező irányban 1 Ábra vezettetik éjszaki sarok lesz. Képezzék például a mondottak fölvilágositására 1-ső ábrán D és E körök egy patkóidonm lágyvashenger arczunkhoz fordított végeit, ha rajtok a leirt elszigetelt sodrony segítségével a tevőleges folyam a nyilak irányában köröz D déli, E pedig éjszaki sarká dclejesi- tetik. A lágy vas ezen delejesitésen alapszanak mint világszerte tudva van a villanydelejes távírdák. A galvánfolyamok kölcsönös és lágy vasrai hatásáról tett e kétnembeli tapasztalatok után, a külső működéséről rég ismert, de belső mivoltára nézve megfejtetlen
