Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1856
17 következik: hogy a bolygók évi keringési sebességének nagyobbnak kellene lenni mint napi forgási sebességöknek; mi valóban ugy is van a kisebb bolygóknál, a nagyobbaknál pedig miért nincs úgy, szépen számot adhatunk. Merkúr évi keringésében 1 inásodpercz alatt 6.63-ad földrajzi mérföldet fut meg; napi forgásában csak 568.3-ad lábnyit, tehát évi sebességének egy hétszázad részét sem. Föld megtesz évi keringésében 4.6-ed mérföldet egy; inásodpercz alatt, napi forgásában ugyanazon idő alatt csak 1416 lábat, tehát évi sebességének egy hetvenhatod részét sem. A nagyoknál átmérőjük nagysága, melyre a folyamok mint egykarú emeltyűre hatnak, növeli a tengely körüli sebességet, mégis a bolygók legnagyobbika Jupiter, melynek átmérője 19294 mérföld napi forgásában közelítőleg szinte csak annyit tesz meg, mennyit évi keringésében halad, t. i. 1.7-ed mérföldet. Végre nem mellőzhetem, hogy a napsugarak melegítő tehetségét is boncz- kés alá ne fognám. Csodálatos, hogy a napsugarak nem a föld távola szerint, hanem a szerint melegitnek, a mint függélyesb vagy ferdébb irányban esnek a föld fölületének valamely pontjára. Csodálatos, hogy a magas légben soha sincs meleg, hogy ez nyári hő napokban is jeges és havas föllegeket hordoz, hogy melegebb égövekben is vannak hegyek , melyek havát a napsugarak soha sem képesek fölolvasztani; de elfogadva ezen electrodynamicai elméletet a bámulatos eltűnik, s az előbb meglöghatlanok tiszta fényben állnak előttünk, mert hiszen tudjuk, hogy minél roszabb vezetőn megy át a galvánfolyam annál nagyobb meleget fejt ki, annyira hogy az aczél, sőt éreny sodronyt is nem épen nagy böségü folyam is elolvasztja midőn a jóvezető vörösrézsodronyon alig érezhető meleget fejt csak ki. Már pedig földünk kérge kétségkívül nagyon rósz vezető; midőn tehát rajta folyamok függélyes vagy közel függélyes irányban fölakadnak s azokat kellő gyorsasággal tovább adni nem tudja, szükségkép melegnek kell kifejlődni; ellenben hegyes szög alatt egyenlő nagyságú fölületre kevesebb folyamszál jut, s ezek is mellette elsurranva menetükben kevésbé tartóztattatnak föl, s igy kevesebb meleget, is fejtenek ki. S im ezek öszves okaim, melyekből valószínűnek vélem, hogy a bolygók folyton működő villanyfolyamok által mozgattatnak mind a nap, mind tengelyük körül. A fő ellenvetés, melyet állításom ellen minden olvasóm tehet, az, melyet önmagam is tevék magamnak, t. i.: ha a bolygók folyton működő erők befolyása alatt mozognak, miután semmi mozgásakadálylyal nem kell küzdeniük, mind napkörüli mind tengelykörüli mozgásoknak gyorsítottak kellene lenni, s évről évre növekedni. Megengedvén az előzményt, a következtetés tagadhatlan. De ezen ellenvetésre úgy felelek, mint önmagámmal számot veték: semmiképen sem vagyok ugyan hajlandó megengedni, hogy a min- denségben valami légnemű, bármi linóm s ritka alakban is el volna terjedve; hitem az, hogy ily légnemüek ha nem magukból a bolygókból fejlődtek volna is ki különféle vegya
