Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1853
9 a tengeren hajózás mágnestű nélkül; az iró'pedig, ki irodalmi történetet nemuz, oly státusférfinhoz hasonlít , ki történeti és földrajzi jártasság nélkül akarna nemzet és ország felett kormányt vinni. Végre a nemzeti irodalom történeti helyes ismerete nem kevésbé mint a polgári história képes a nemzeti önérzetet ápolni, a hazaliságet táplálni s a nemzeti haladás ezéfczcrti előmozdítására biztos útmutatást nyújtani.“ — Valóban mi lehet szebb, mint látni az anyanyelvet első bölcsőjében, szemlélni változati menetét, gazdagodását, más nemzetekkel kölcsönös összeköttetése miatti átalakulását, s írott emlékeinket kezeinkbe tartva a) levonva a nyelv egyes gyöke elavulását, kiveszését, szókötése újabb alakját, lelkünk előtt állanak Álmos és Árpád átlépvén a Don vizét. Azonban nemzetünk nyelve leginkább akkor kezde gyarapodni, midőn Konstantinápolyban 943-ban megfceresetelteteít Gyula leánya Sarolta férjét Géjzát arra birhatá, hogy a K. hit tanítóinak hazánkba szabad bejövetelt engedjen, sőt hitekre térjen. Fiók Vajk már úgy neveltetett, hogy romai nyelven szólhasson és Írhasson. Azt vélvén királyaink, hogy különböző nyelvek és szokások teszik az ország erejét, Europa szokásait miben lehete követék, a nép igy szemlátomást haladott a miveltségben, az uj hittel és az idegen szokásokkal a nyelv is gyarapodott. Továbbá, ha csak egy pillanatot vetünk tudós püspökeinkre, a már virágzó sz. Benedek szerzetre, és a Xli-ik és Xílí-ik században felállított tanító szerzetek buzgó működéseikre nem kélelkedfidünk kimondani „hogy valamint összes mi veit ségünk, a kép irodalmunk a r. cath. egyházból vette kiindulását.“ Ugyanis a történelem nyomain elvitázhatlan igazság, a hány püspökség, káptalan, kolostor létezett, annyi iskola is volt; jelesen pedig a sz. mártom íőmonostoré, mely sz. István által alapitatott, s kegye és figyelme választott tárgya vala, nem csak tanítókat és térítőket neveli, hanem ezek közt egy írót is !>), ezen felül ismeretesek az esztergomi, veszprémi, sat. tanodák, sőt a szegény sorsú tanulók számára a XIII-ik század vége felé Esztergomban Krisztus társasága név alatt létesült egy gyámiutézet, mely azokat külföldi egyetemeken iskoláztatta; a szerzetek pedig, hogy időéül időre uj szellemi erőkkel láttassanak el, s a külföld haladásaitól el ne maradjanak, saját tagjaik közül küldék ki a képesbeket. Mit szóljak a XIV-ik századról, mely Európában az egyetemek alapítása százada volt, több mint 12 főtanoda állt fel s a két legrégibb Bécsés Prága (1348 és 1363) csak kevés évvel előzte meg a pécsit, mely 1367-ben erősííetett meg V-ik Orbán r. pápa által, és Vilmos akkori pécsi püspök lelkesen járulván az uj intézet pártolásához, felállításában is hihetőleg a király főtanácsadója volt. — Nem hiányoztak továbbá könyvtárak sem, a képző mivészetek szinte a k. hit karján ápoltattak; az építészet nyílt példáit adják, a pannonhegyi fő monostor, O-Budán sz. Péter és Pál, Esztergomban szűz Mária s sz. Adalbert egyházai, mind ezek bizanti síylban, Péter király a pécsi basilica, I. Endre a tihanyi egyházok alapitói lőnek- Sajnos esemény hogy ezen szép kezdetet, az egyenetlenség, belvillongás, pénzhiány, tatárjárás semmivé tették. — A in. irod története iegfényesb pontjait mutatja a felejthetetlen Mátyás korszaka, mely fő dísze maga a király, egyike minden kor legnagyobb uralkodóinak, nemcsak mindennemű miveltség pártfogója, de maga is egyike nemzete legkitűnőbb tudósainak, ki a tudományt egyszersmind bölcseséggel köté össze; ugyanis nem volt a tudomány és képző mivészetek egy ága sem, melyet Europa bámulatára a legmagasb polezra nem emelt volna. Tudós lévén a király, hasonló hasonlót keresvén, az ismeretekben gazdag püspöki kart ») Örök vesztessé»; az irodalomra, általában az összes ni. nyelvészetre, hogy régi irataink az idők viszontagságai áldozatává lőnek, a legrégiebb az úgy nevezett Pray codex, mely áll egy halottak elett mondandó beszéd töredékből, lássunk belőle csak egy pár sort Tolby Ferencz olvasása szerint: 1. Látjátok, feleim, szömtökkel mik vagyatok: 2. isa! por és hamu vagymok. 3. Mennyi milasztbeu terömte e éle e isten mi isemiikot Adámot, 4. Es adotta vala neki Paradicsomot házaá, 5. És mend Paradicsomben valou »yimilcsiktől monda neki élnie. 6. Hean tilotaa öt igy fa gyimilcsétól. 7. Gye mondaa neki mérett nőm ennéik. 8. Isa ! ki napon endöl az gyimilcstö! , hálálnék haláláal halsz. 9. Halla a holtát terömte e istentől, gye feledee; 10- Engede őrdöng intet inek, és evék az tilott gyimilcstö!, melyik század nyelve ez tüzetesei) nem tudati!:, de a körülmények több mint hihetővé teszik, hogy az egyenesen az első sz, király idejében készült egyházi szerkönyv maradványa. b) Sz. Zoerárd és Benedek élet rajzok szerzője sz. Mér ; ki a pannonhalmi iskola tanítványa a 1037—70péesi püspök volt. 2
